A jobboldal válsága

Évek óta mást sem hallani a politikai elemzők szájából, minthogy a magyar baloldal válságban van. Ez vitathatatlan tény, amit nem pusztán a demokratikus ellenzéki pártok támogatottsági adataiból lehet levonni. Ugyanakkor, ha egy pillanatra képesek vagyunk ezeken a valóban alapvető fontosságú népszerűségi adatokon túlra tekinteni, akkor azt kell mondjuk, hogy a jobboldal ugyanolyan válságban van, mint a baloldal, ami (lévén, hogy a kormánypárt, és a legerősebb ellenzéki párt is ennek az oldalnak a reprezentánsa) Magyarország szempontjából jelenleg még inkább aggasztó.

A konzervatív pártok pusztulása.

Az FKGP jelene.

Az 1998-tól 2002-ig tartó kormánykoalíció a Fidesz és a Független Kisgazdapárt között a 2002-es parlamenti választásokon a kisgazdák megsemmisítő vereség eredményezte. Az FKGP a négy évvel korábbihoz képest 13 százalékot veszítve népszerűségéből 0,75 százalékát szerezte meg a szavazatoknak az első fordulóban. Az FKGP négy év alatt 575 402 szavazót vesztett és mindössze 42 338-at tudott megtartani[1]. A 2006-os országgyűlési választások első fordulójában a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt prominens tagjai már a Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pártjának a választási koalíciójához csatlakoztak. A magyar gazdák érdekképviseletét felvállaló, legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező párt emblematikus képviselői tehát egy nyíltan antiszemita, és egy nemzeti radikális párttal karöltve igyekeztek ismét bekerülni a magyar törvényhozásba. A taktika azonban kudarcot vallott. Bár az FKGP újabban mind ambíciózusabban igyekszik újra felkerülni a politikai palettára, továbbra is csak láthatatlan szürke marhaként kóborol a ködben. A kisebbik kormánypárthoz - a Keresztény Demokrata Néppárthoz - hasonlóan statisztikailag ki nem mutatható támogatottsággal rendelkező, Független Kisgazdapárt saját erőből nem fog tudni bekerülni a parlamentbe. Mivel az FKGP esetében a támogatottságukból jelenleg nem tudunk következtetéseket levonni a jövőjükre nézve, nézzük meg, hogy a politikájuk alapján van-e okuk bízni abban.

A párt jelenlegi elnöke Hegedűs Péter 2015 június elsején jelentette meg a magyar viszonyokról és pártja jövőbeli terveiről szóló vitairatát, amelynek nem volt nagyobb visszhangja egy pusztába purcantott puli pukinál. Miközben jelenleg is lenne több tematizálható téma a magyar közbeszédben egy gazdapárt számára, az FKGP eddig nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. A lassan egy évszázada elodázott és megoldatlan maradt földosztás kérdése az egyik legsúlyosabb sarokköve a magyar mezőgazdaságnak. A jelenleg zajló kormányhoz köthető érdekcsoportok[2], immár esetenként bizonyítottan jogszerűtlen[3] földszerzéseivel szemben nem képes alternatívát felmutatni. Politikai akcióik a témában az agrárminisztert ábrázoló báb Kossuth téren történő deresre húzásának performanszában nagyjából ki is merültek. Az agráriumban persze rengeteg más téma is - nem pusztán magyar, hanem uniós szinten is - folyamatosan napirenden van, gondoljunk csak a tejipari dolgozók tiltakozásaira, vagy a sertésipart érintő adócsökkentésre, melyekről a magát kisgazdának nevező párt következetesen hallgat. Az FKGP a gazdákat jobban érdeklő témák helyett igyekszik inkább olyan nagy társadalmi támogatottságú témákban véleményt formálni, mint amilyen az egészségügy helyzete, vagy az oktatási viszonyok elleni tiltakozások. Az FKGP tetszhalott állapotban történő leledzését az a szereptévesztésük okozza, hogy a szellemiségükhöz közelebb álló témák helyett tudatosan olyan populárisabb témákat igyekeznek meglovagolni, amelyeknek szakmai és civil képviselői folyamatosan igyekeznek kiköpni az ellenzéki pártok által szájukba adott zablát.

Az MDF haláltánca

A másik konzervatív értékeket valló rendszerváltó párt, amelyet bedarált a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum volt. A Dávid Ibolya vezette pártnak 2006-ban éppen, hogy sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az MDF hattyúdala azzal a hangfelvétellel indult, amelyet 2008 szeptemberében hozott nyilvánosságra, a párt elnökségi-választmányára készülő Dávid Ibolya. A hangfelvételen az OTP UD Zrt. biztonsági cég vezetője, Tóth János beszélt arról Csányi Sándor bankvezérrel, hogy Tombor András vállalkozó, a párt másik jelöltjeként induló Almássy Kornél barátja lehetségesnek tartja Dávid Ibolya megfigyelését. A történet rendkívüli módon tovább bonyolódott, de valódi célját vélhetően elérte, és sikerült általa kölcsönösen lejáratni a párt két elnökjelöltjét. A 2016. március 18-án végül másodfokon is jóváhagyta a bíróság a korábbi ítélet, melyben Dávid Ibolyát és Herényi Károlyt is bűnösnek találta kényszerítésben[4], az MDF korábbi politikusai pedig a Kúriához fordultak jogorvoslat reményében. A botrány hatására Boross Péter, a párt korábbi miniszterelnöke 2010 januárjában kilépett a pártból, majd az év június hatodikától két és fél éven keresztül Orbán Viktor mellett dolgozott a készülő új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagjaként. Álljon itt most végezetül, mintegy a 2011. április 8-án feloszlatott Magyar Demokrata Fórum halotti beszédeként, az UD Zrt. lehallgatási-ügy hangfelvételének első pár mondata:

„Csányi: Halló.

Tóth: Szervusz, elnök úr. Tóth János vagyok.

Csányi: Szia, mi újság van?

Tóth: Zavarhatlak egy fél percre?

Csányi: Igen, elfelejtettelek felhívni.

Tóth: Nem, semmi gond. Kerestelek. A Józsi találkozott a Tombor Andrissal, és kaptam tőle egy munkát, ami elég érdekes. Igazából megosztanám veled. A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltás szándék előkészítve, és a Tombor azt mondja, hogy a Stumpfék állnak mögötte, ők pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet. Valami alelnök van benne, valami Antall, vagy nem, Antall.

Csányi: Almássy.

Tóth: Az az, igen, igen. Ővele a Józsi találkozni fog a jövő héten, mert konkrétan ő adja meg az információigényét, hogy mit szeretne tőlünk.

Csányi: Aha, aha.

Tóth: Én meg szeretném, ha ebben állást vagy nyilván kimaradok belőle, egyértelműen nem szeretnék belefolyni semmilyen módon, sem szakmailag, se. Igyekszem a Józsit is lebeszélem majd róla, hogy ne folyjunk bele egyébként se, ha te nem kéred valami indoknál fogva.

Csányi: Hát.. Figyelj ide, kedden átgondolom még és beszéljünk. Kedden délután, jó?

Tóth: Jó, jó.

Csányi: Találkozni mindenképpen.

Tóth: Jó, persze, hát mindenképen elmegy, azt én is javasoltam neki, csak hogy utána hogyan tovább, hogy kihátráljunk, vagy, hogy hülyére tetessük magunkat, vagy valamit valóban csináljunk, de azt tudnom kell, hogy neked mi az álláspontod.

Csányi: Jó, beszélünk róla, Jánosom.

Tóth: Jó, szervusz, elnök úr, kellemes hétvégét! Szervusz[5].”

Tombor András jelenleg az immár Grand Tokaj néven működő, állami tulajdonban lévő borászati kereskedőház felügyelőbizottságának elnöke. Tombor korábban a Mandiner.hu tulajdonrészére[6], illetve a kegyvesztetté vált Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahirtől, botrányos és vélhetően jogszerűtlenül, elvett hirdetési koncessziókra[7] is bejelentkezett.

Új erő a jobboldalon.

A Jobbik színrelépése

2010-re tehát egyetlen szereplő maradt a Fidesz mellett a jobb oldalon, a Jobbik Magyarországért Mozgalom pártja. Vona Gábor január 30-ai évadnyitó beszédében[8] jelentette be, hogy mivel a Fidesz nem teszi lehetővé a népszavazást, a kormánypártot a saját fegyverével, vagyis egy az oktatás, az egészségügy, és a korrupció témájában tartandó nemzeti konzultációval kívánják legyőzni. A helyzet meglehetősen abszurd, és megvilágítja azt az értékrelativizmust, amely a teljes magyar politikai és társadalmi gondolkodást jellemzi. Ma már az ellenzék közül is alig vitatja valaki a rezsicsökkentés, a határon felépített kerítés, vagy a nemzeti konzultáció létjogosultságát. Miután a Jobbik képviselői folyamatosan arról beszéltek a parlamentben elfogadott számos törvény kapcsán, hogy azok valójában a jobbikos előterjesztések átvételével születtek, a párt elnöke évértékelő beszédében kijelentette, - hogy részben tehát ezen ötletek felhasználásával - a Fidesz új feudalizmust épített ki.

Az 1978-as születésű pártelnök 21 évesen alapította meg a későbbi párt elődjének tekinthető Jobboldali Ifjúsági Közösséget[9]. Vona 2001-ben belépett a Fideszbe, a következő évben pedig Orbán Viktor meghívására a Szövetség a Nemzetért Polgári Körbe is. 2003-ban Vona kilépett a Fideszből és az akkoriban párttá alakult Jobbik egyik első alelnöke, 2006 novemberében pedig az elnöke lett. Láthatjuk tehát, hogy a Jobbik pártelnökét politikai pályán a Fidesz indította el, annak a kampányidőszaknak az idején, amely Orbán Viktor pártja számára demoralizáló vereséggel ért véget a 2002-es országgyűlési választásokon. A Jobbik aktivistái és a köréjük csoportosuló támogatói körök, - vélhetően a Fidesz vereségének hatására is – nem sokkal később elérkezettnek látták az időt arra, hogy új pártot kezdjenek építeni a jobb oldalon. A Fidesz tehát saját magának nevelte ki későbbi ellenzékét, és vélhetően majdani utódpártját a jobb oldalon. A döntés teljesen racionálisnak bizonyult, hiszen köztudott, hogy létezik egy markáns szélsőséges, rasszista és nacionalista tömeg a Fidesz politikai térfelén, aminek kemény magjára tömegpártként nem lehet építeni. Mostanra azonban a Jobbik is eljutott arra a pontra, hogy ahhoz, hogy centrális párttá válhasson, nyitnia kell a mérsékelt tömegek felé, Vona pedig e cél érdekében kész beáldozni pártja radikális elitjét is[10].

A jobboldal válságának okai

A Jobbik megjelenése óta eltelt 13 évben azonban sokat változott a társadalmi és politikai helyzet hazánkban. 2016-ra a Fidesz minden korábbi mércén túlnőtt a populizmus és a szélsőségek tekintetében[11]. A köz-, és a kereskedelmi médiába ölt milliárdok a legeklatánsabb példái annak, hogy a Fidesz már jó ideje valódi kormányzás helyett mindent a lakosság ellen folytatott kommunikációs offenzívával akar elérni. A legaggasztóbb jelenség a Fideszben azonban a Horthy-korszak iránt táplált túlfűtött nosztalgia[12]. Orbán Viktor miniszterelnöknek a március 15-ei nemzeti ünnepen elhangzott beszéde[13], gyakorlatilag már a fasiszta gyűlöletbeszéd kategóriáját is kimerítette azzal, hogy a nemzet egyes polgárait politikai meggyőződésük alapján alacsonyította le az állatok szintjére. A Jobbik látva tehát, hogy a Fidesz kezdi őt kiszorítani a szélsőjobbról, igyekszik a jobb oldal széléről középre húzva tömegpárttá válni, ahogyan azt a fiatal demokraták több, mint húsz évvel ezelőtt, akkor még a baloldalról indulva tették. Hiába hirdette meg a Jobbik elnöke az ellenzékből való kormányzást évadnyitó beszédében, azóta mindössze egy gyerekverő és molesztáló oktatási szakpolitikust sikerült felmutatniuk „árnyékkormányukban”, a tiszabői Menyhért Ildikó személyében[14].

Foglaljuk tehát össze, miben is rejlik a magyar jobboldal válsága. Elsőként említendő a jobboldal egypólusú mivolta, aminek a térfélen a Fidesz nem tűr meg maga mellett más konzervatív értékrendű pártot. A Jobbik nem tekinthető konzervatív értékrendű pártnak, mert - bár a pártvezetés ezt szeretné elhitetni - nem csak múltjában, de szellemiségében és politikai holdudvarában a jelenében is szélsőségesen nacionalista, populista, homofób és rasszista. A jobboldalról érkező politikai kommunikáció által sugallt üzenetek az emberek félelmeire, kapzsiságára és egyéb negatív érzelmeire játszanak és különféle társadalmi csoportok mentén igyekeznek megosztani a társadalmat. A politikai rekrutáció évek óta befagyott mindkét jobboldali pártban. Egyedül Orbán Viktor tud folyamatosan a politikusi népszerűségi rangsor élén maradni, amit kizárólag az iránta végtelenül elfogult, őt már-már vallásos hittel tisztelő híveinek köszönhet. Ezen, nagyjából egy-másfél millió főt kitevő Fidesz-hívő számára szükségtelen bármilyen valódi szakpolitikai célt megfogalmazni, nekik teljesen elegendő, ha Orbán Viktor határozott, harcos retorikáját hallhatják. Ezen hívek kifogásolhatnak akárhány meghozott döntést is, ettől még nem fognak elpártolni a Fidesztől.

Annak ellenére, hogy a teljes népesség körében a két legtámogatottabb párt együtt kétszer olyan népszerű a jobboldalon, mint a baloldali pártok együttvéve, a fragmentált baloldali pártoknál sokkal gyakrabban tűnnek fel olyan új politikusok, akik rendre nagyobb népszerűségre tudnak szert tenni annál, mint amire a pártjuk támogatottsága predesztinálná őket[15]. A jobboldallal szembeni kiábrándultságról árulkodik az is, hogy az utóbbi két évben lezajlott 13 önkormányzati képviselő-választásból csak kettőt nyert meg a Fidesz, egyet pedig a Jobbik. A Fidesz stabil népszerűségi adatai, vagy a Jobbik fiatalok körében való kedveltsége ellenére jelenleg nincs olyan párt a jobb oldalon, amelyik valóban demokratikus értékrendet vallana, illetve valós konzervatív elvi alapokon épülne fel. Egy ilyen párt iránti igény volt az, amely 2016 januárjában életre hívta a neves és elismert konzervatív értelmiségiek által titokban megalakított Eötvös József Csoportot[16], amely nyíltan kritizálja az Orbán-kormány populizmusát[17].

---

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCggetlen_Kisgazda-,_F%C3%B6ldmunk%C3%A1s-_%C3%A9s_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt

[2] A második Orbán-kormány földművelésügyi minisztere, Ángyán József professzor a korábbi …..-es földtörvény miatt lépett ki a Fidesz frakcióból. Ángyán oligarchákról, illetve maffiaviszonyokról beszélt több ízben is a földosztások kapcsán.

[3] 2016. április 12-én a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ javára döntött a Kúria, amikor jóváhagyta a korábbi másodfokú bírósági ítéletet, amely megszűntette a Mező Vidék Bt. bérleti szerződését. A Kúria ezzel kimondta, hogy a két és fél évvel ezelőtt kiírt földbérleti pályázat, és az azt követő minisztériumi döntés a kishantosi biogazdaság kárára jogszerűtlen volt.

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata_F%C3%B3rum

[5] http://index.hu/belfold/csanyimdfvs0/

[6] http://cink.hu/beszallhat-a-mandinerbe-az-ud-zrt-ugy-egyik-bizarr-sze-1686518120

[7] http://magyarnarancs.hu/belpol/nem-kizart-hogy-visszaterek-tombor-andras-a-mahir-balhe-arnyekaban-97876

[8] https://jobbik.hu/videoink/vona-gabor-evadnyito-beszede - Vona Gábor 38:30-tól beszél arról, hogy a Jobbik 2016-ban saját nemzeti konzultációt fog kezdeményezni a korrupció, az egészségügy és az oktatás kérdésében.

[9] http://www.hetek.hu/belfold/201105/a_gyongyospatas_ordog

[10]http://index.hu/belfold/2016/04/20/vona_gabor_a_radikalisok_kiszoritasarol_mar_egy_jo_ideje_erlelodott_bennem/

[11] A menekültválság kapcsán folytatott plakátkampány mellett, legaktuálisabban a vasárnapi zárva tartás hirtelen visszavonását említhetnénk az ezt célzó népszavazási kampány elkerülése érdekében.  

[12] A Szabadság tér szélén Horthy mellszobrot avatott a Jobbik, majd nem sokkal később a téren elkészült a soha fel nem avatott német megszállási emlékmű. Vitézy Dávid, a nyolcadik kerületben Tormay Cecile mellszobrot avatott, Gulyás Gergely Fidesz alelnöknek ez azonban már nem adatott meg a Donáth Györgyöt ábrázoló büszt kapcsán. A 2015. március 6-án a Fővárosi törvényszék által rehabilitált, nyilas történész, Hóman Bálint emlékművének Székesfehérvár helyett vélhetően Vácott találnak majd helyet.

[13] http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-unnepi-beszede/

[14] http://nol.hu/belfold/tiszabo-az-oktatas-tragediaja-1611043

[15] Említhetjük itt példaként az LMP társelnökét Széll Bernadettet, de még inkább a párt agrárpolitikusát Szabó Rebekát, vagy az Együtt pártját, - főként a korrupciós ügyek elleni fellépésével - tulajdonképpen egyedül a köztudatban tartó Juhász Pétert, illetve Zugló PM-es polgármesterét, Karácsony Gergelyt.

[16] Az Eötvös József Csoport tagjai között találjuk Sólyom Lászlót, Chikán Attilát, Csaba Lászlót, Urbán Lászlót. Körösényi Andrást, vagy például az ötletadó Mellár Tamást, és Jakab Andrást.

[17]http://index.hu/belfold/2016/01/22/orban_populizmusarol_beszelgetett_az_uj_konzervativ_kor_az_eotvos_jozsef_csoport/

Választások - 2014

Természetesen a „mi lett volna ha” kezdetű eszmefuttatásokkal nem érdemes sokat foglalkozni, ennek ellenére az elkövetkező választásokkal kapcsolatosan tartogathatnak megfontolandó felvetéseket az ilyen típusú feltételezések.

Azon tíz budapesti választókerület közül, ahol a Fidesz jelöltje nyert, a baloldali összefogás jelöltjei, az LMP-s szavazók támogatásával a hátuk mögött nyolcban képesek lettek volna legyőzni kormánypárti ellenfelüket. Azzal tehát, hogy az LMP nem csatlakozott a kormányváltó szövetséghez, gyakorlatilag ennyi választókerületet engedett át a Fidesz jelöltjeinek. Schiffer András LMP társelnöknek a választások estéjén tartott gyors eredmény értékelésében[1] elhangzott megállapítása, arról hogy bejutásukkal sikerült megakadályozniuk Orbán Viktor pártjának kétharmados győzelmét távolabb már nem is állhatott volna a realitásoktól. Az LMP jogát az önálló indulásra a választásokon ugyanakkor természetesen tiszteletben kell tartani. Mindazonáltal arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ennek a függetlenségnek az ára pont a Fidesz kétharmada volt.

A Fidesz-KDNP-nek, az általa elfogadott új választási rendszernek hála, sikerült megőriznie kétharmados parlamenti többségét, annak ellenére, hogy míg 2010-ben, 64,38 százalékos választási részvétel mellett[2], az akkor szavazók (5 114 570) 53,44 százaléka voksolt rájuk[3], 2014 április 6-án, a 8 millió 29 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak az urnák elé járuló 61,24 százaléka közül már kilenc százalékkal kevesebb (44,54 százalékuk) tett ugyanígy[4]. Tehát az új választási rendszer, az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséget gyakorlatilag változatlanul megőrizve, a Fidesz számára sikerrel kompenzált nagyjából hatszázezer elveszett szavazatot[5]. Ez azonban nem kisebbíti a kormánypárt érdemeit a tekintetben, hogy a 106 (esetenként irigylésre méltó térképrajzolói virtuozitással kialakított) egyéni választókerületből 96-ban sikerült győzelmet aratnia.

A Jobbik erőteljes szereplésén is jól látszik, hogy a kiábrándult Fidesz szavazók túlnyomó többsége ehhez a párthoz húz. A Jobbikra 2014-ben nagyjából 130 ezerrel többen (összesen 985 028-an) adták a voksukat, mint négy évvel korábban.  A Fidesz számos elemet vett át a Jobbik programjából regnálása során és erőteljes nacionalista retorikája is ilyen irányú pártpreferencia váltásra predesztinálta a kormánypártban megrendült bizalmú szimpatizánsait. Az Orbán-kormány következő ciklusa, (ismerve a Fideszes szavazók egy részének (lásd Békemenet) érzelmi beállítottságát, toleranciaszintjét és egyéb attitűdjeit) várhatóan a Jobbik további erősödését fogja hozni a kormány ön- és közveszélyes ténykedése következményeként. Miután a terepet már sikerült minden tekintetben a saját klientúra számára kedvezően elrendezni, a további átalakítások várhatóan több Fidesz szimpatizánsnak fognak ártani, mint korábban.

Bajnai Gordon csalódott volt az országgyűlési választásokon tapasztalt részvétel láttán, mivel azok alulmúlták a 2010-es adatokat. A baloldali összefogás jelöltjeinek több mint negyedmillió szavazóval sikerült gyarapítaniuk négy évvel korábbi szavazótáborukat[6]. Nincs mit csodálkozni azon, hogy nem sikerült átütő sikert elérniük, hiszen a személyi garnitúra nagyjából megegyezett az előző választáson megismerttel, még ha ehhez ezúttal össze is kellett fogniuk az érintetteknek.

A többi tizenkettő, egymással össze nem fogott, régi és új párt jelöltjeinek személyében a szavazók 3,7 százaléka találta meg a számítását. E 428 290 honfitársunk tehát, bár élt állampolgári jogaival, végül mégsem jutott képviselethez az országgyűlésben, bár valószínűleg számukra a tudatos választás eleve fontosabb volt a reprezentáltságnál.

A Fidesz-KDNP szempontjából sikerrel vizsgázott az új választási rendszer, így azon nincs okuk változtatni. Továbbra is marad tehát a közös listás indulás kényszere, azon pártok számára, akik koalíciót szeretnének kötni a választásokat követően. Így a most megismert dilemmák a 2018-as parlamenti választások alkalmával is változatlanul fenn állnak majd, bár kétség kívül a következő országgyűlési választások kampányáig a most egységbe forrt ellenzékiek közül mindenki ismét önállóan igyekszik majd mind nagyobb erőbedobással növelni saját szavazótáborát. A közelebbi jövőbe tekintve pedig a harmadik Orbán-kabinet részéről a négy évvel ezelőttihez hasonló kétharmados törvénydömping várható, annál is inkább, mert a most megszerzett kétharmados kormányzati többség sokkal törékenyebb a négy évvel ezelőttinél.

---

[1] http://www.atv.hu/videok/video-20140407-schiffer-andras-beszede

[2] http://www.valasztas.hu/hu/ogyv2014/858/858_0_index.html

[3] http://www.valasztas.hu/dyn/pv10/outroot/vdin1/hu/l22.htm

[4] http://www.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/orszlist.html

[5]  2010-ben 2 732 965-en jelölték meg a Fidesz-KDNP országos listáját, négy évvel később pedig 2 135 960-an.

[6] 2010-ben 990 428-an jelölték meg az MSZP országos listáját, négy évvel később pedig 1 246 465-en választották a baloldali összefogást. 

Horthy Miklós kormányzónak avattak szobrot Budapesten

Október 7-én az epigon Orbán Viktor, gróf Bethlen István miniszterelnöknek a szobrát avatta fel a budai várban. November 3-án, a Szabadság téren pedig, a tíz évig regnáló kormányfőt kinevező, Horthy Miklós kormányzónak a bronz mellszobrát leplezték le a JOBBIK jóvoltából.

A szobrokkal olyan elődeinknek állítunk emléket, akiket példaképeinknek tartunk. A személyes tapasztalatok és vélemények alapján azonban teljesen eltérő személyeket is méltónak tarthatunk arra, hogy vonalait kőbe vésessük, vagy bronzba öntessük. Az ilyen dilemmák objektív megítélésében lehet segítségünkre a történelemtudomány.  Egy demokratikus államban ugyanakkor célszerű lenne olyan embereknek szobrot avatni, akik a demokratikus eszmék mellett kötelezték el magukat és ebben a szellemben alkottak maradandót.

A kormányzó megítélése háborús szerepvállalása miatt természetesen nem olyan „egyértelmű”, mint Bethlen Istváné, mindazonáltal egyik politikust sem tekinthetjük a demokrácia iránt elkötelezett államférfinak. Horthy Miklós katonai főparancsnokként nemcsak a bécsi döntés által lehetővé vált visszacsatolások dicsőségében részesült, de felelős a második magyar hadseregnek a keleti frontra való kivezényléséért és annak sorsáért is. A nosztalgiát a neveltetés szüli. Nyilván teljesen eltérő módon vélekedtek polgártársaink szülei és nagyszülei kormányzójukról mondjuk egy kassai magyar családban, vagy például egy pécsi zsidó famíliában, akiktől aztán attitűdjüket örökölték. 1938. augusztus 20-a és 26-a között Horthy a magyar küldöttség élén Berlinben egyeztetett Hitlerrel a felvidéki területek Magyarországhoz csatolásának lehetőségéről. Bár a német kancellár már akkor katonai akciót szeretett volna kicsikarni a magyar vezérkartól Csehszlovákiával szemben, az adott körülmények mellett Horthy ennek a feltételnek nem tehetett eleget, így Hitler elállt ettől a szándékától. A két világháború közötti revizionista külpolitika első sikerének tekinthető első bécsi döntéssel (amely még egy etnikai alapú határmódosítást valósított meg) azonban Magyarország végképp elkötelezte magát. Ennek az elköteleződésnek a háború alatt a deportált magyar zsidó lakosság, valamint a második magyar hadsereg még Horthy kormányzósága idején az áldozatává vált.

Horthy Miklós fő bűne tehát ebben áll. Ugyanakkor a kormányzó ezzel, a magyarság szempontjából sorsfordító és tragikusnak bizonyuló külpolitikai elköteleződésével szemben nem tudott semmilyen kiemelkedő katonai, illetve államférfiúi teljesítményt felmutatni az élete során. A kormányzó felelőssége e döntésekben tehát elvitathatatlan, bár mindezekért végül sohasem kellett felelnie. Mindezek ellenére a nemzeti radikalizmus erősödésével a Horthy kultusz ismét virágzásnak indult és ezzel kapcsolatban sem a magyar kormánynak, sem pedig a Fidesz frakciójának nincs egységes álláspontja. Egyedül Rogán Antal frakcióvezető vette arra a bátorságot, hogy magánemberként elítélje a Horthy szobor felavatását. A Fidesz frakció politikai haszonlesésből nem hajlandó állást foglalni a kérdésben, az pedig már csak szavazótáborának önálló véleményalkotó képességéről árulkodik, hogy az ezt nem is igényli pártjától. Ami a pártnak jó, az jó nekik is…

Az MTA által szeptember végén elfogadott állásfoglalás a közterületek elnevezéséről, nem javasolta, hogy Tormay Cecileről közterületet nevezzenek el, mert: „A 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jétől hatályos 14. § (2) bekezdés (a) pontja szerint közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”. Állásfoglalása végén az MTA példaként említi Weöres Sándor mellett, Ottlik Gézát, vagy Nemes Nagy Ágnest, mint olyan írókat akik „Tormay Cécile-nél jelentősebb irodalmi életművet hagytak hátra, és nincs róluk Budapesten közterület elnevezve, noha tevékenységükkel közvetetten sem járultak hozzá embertársaik – köztük írótársaik – hátrányos megkülönböztetéséhez, meghurcolásához vagy erőszakos halálához, sőt számos esetben ennek megakadályozásán dolgoztak.”  Kocsis Máténak, Józsefváros fideszes polgármesterének, azért mégiscsak sikerült szobrot állítatnia a Horthy-rendszer ünnepelt antiszemita írónőjének, a kerületében.  A főváros vezetése számára az irodalmi Nobel-díjra jelölt Weöres Sándor esetében születésének 100. évfordulója, sem elég jeles alkalom arra, hogy emlékét egy utcanév táblán vagy egy köztéri szoborban örökítsék meg. A szombathelyi születésű írónak a vezetékneve lehet aggályos, hiszen a „vörös” elnevezést a kommunista diktatúrára való utalás miatt szintén nem javasolta az Akadémia. Egyes kevéssé iskolázott, ám annál vérmesebb szavazókat egy ilyen képzavar is elrettenthet a kormánypárttól, ami pedig már nem éri meg a kockázatot.

           Károlyi Mihályt vitatott történelmi személynek tartja az akadémia bár, „nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében, fenntartásában, de vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet, közintézményt nevezzenek el.” Ezzel tehát tudományosan is igazolva lett, miért kellett az első magyar (nép)köztársasági elnök emlékművét Budapestről Siófokra száműzni. Abba a városba, ahol egyébként 1919 augusztusának végén, öt hónappal Károlyi lemondása után, Horthy Miklós rendezte be a főhadiszállását. A magyar pártok országuk történeti sajátosságai miatt nem tudnak az elmúlt száz évből olyan politikus elődöket állítani maguk elé, akik demokratikus viszonyok között ténykedtek volna, így sajnos be kell érniük az autokratikus Horthy-rendszer államférfijaival és asszonyaival. A probléma csak az, hogy a Károlyi esetében idézett MTA állásfoglalás fokozottan igaz Horthyval kapcsolatban is, amit azonban a kormány nem ismerhet el, mert akkor nem lenne kinek a sziluettjén átszűrődve a „dicső” múlton merengeni. A legszomorúbb az egészben sajnos az, hogy ezt a relativizálást immáron intézményesíteni, kutatni és oktatni is kívánja a jelenlegi kormányzat.

Kép forrása:

http://m.cdn.blog.hu/fi/fideszfigyelo/image/Horthy_szobor_avatas_Jobbik_Hegedus_Lorant_Lorantne_Hazateres_temploma_katonai_egyenruha_Belvaros_kormanyzo.png

Vengri Csillagok Háborúja - Jodesz és a sötét oldal

A 2010. áprilisi parlamenti választások előtt a Fidesz, illetve a Jobbik mind jobban hangoztatták, hogy nem tudnak elképzelni együttműködést pártjaik között. Ez az országgyűlési választások előtt nem is állhatott érdekében egyik pártnak sem. Ennek az elhatárolódásnak az oka a Fidesz részéről elsődlegesen a liberális oldalról elhódítani kívánt szavazók meggyőzése lehetett arról, hogy voksukat nyugodt szívvel adhatják Orbán Viktor pártjára. A Jobbik ugyanakkor a Fidesz-szavazók elhódításán túl[1], leginkább a bizonytalan választók meggyőzésében reménykedhetett.

Orbi One és a Jodesz harca a birodalmiak ellen

            Két évvel később gyökeresen más politikai kommunikáció zajlik a két párt között. 2011 tavaszán a kormány fellépést hirdetett, a számos jogsértést elkövető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesülettel és a Magyar Gárdával szemben[2]. Egy év sem telt el a szervezetek betiltása óta és Pintér Sándor belügyminiszter már kedélyes hangulatú nyilvános vitát folytatott Vóna Gáborral, miközben már „köztudottá” vált, hogy a Gárda és a Kögyó újjáalakulnak[3]. Két héttel később Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter parádézott Gaudi Nagy Tamás, jobbikos képviselővel a Corvinus Egyetemen szervezett következő Tárcatükör alkalmával. A fent említetteken kívüli félkatonai csoportok[4] elleni akciók eddig nem hoztak eredményt. A Jobbikkal szembeni békülékeny magatartás a kormányzat részéről veszélyes taktikázás, olyan helyzetben, amikor a kormányzatnak, a rendőrségnek és a titkosszolgálatoknak erőt és stabilitást kellene mutatniuk, nem pedig kedélyesen tüzet oltaniuk. Az országgyűlési választások közeledtével a kormányzati kommunikációs áradatnak a Jobbik partjait mosó hullámai ismét fel lesznek korbácsolva, kérdéses azonban, hogy a történtek után hitelesnek tűnnek-e majd. Nehéz megjósolni, hogy egy ilyen képlékeny politikai ideológiát (és rendszert) meddig tud sikerrel kommunikálni egy államférfi. Minden politikus esetében az államférfi fogalma mögött az adott személy államról alkotott felfogásából kell kiindulnunk. Így kell tennünk Vona Gábor esetében is, akinek kemény és erős az állama, ugyanakkor Schmitt Pál esetében csak „álamférfiról” beszélhetünk, akinek ezzel kapcsolatban semmilyen konkrét kialakult véleménye nem volt mérvadó a kormányzati szándékkal szemben.[5]

Milyen lenne akkor Orbán Viktor államfogalma? A miniszterelnök felfogása szerint egy szabadságharcot folytató, erősödő magyar államról beszélhetünk. A szabadságharcunk azonban leginkább szövetségeseink ellen folyik, akiknek a hajója, amúgy is léket kapott. Egy tíz milliós lakosú ország nagyon eltérő gazdasági helyzetű Európában, Afrikában, vagy Dél-Amerikában. Magyarországnak nincsenek rossz adottságai, viszont földrajzi és geopolitikai helyzetéből adódóan a terület évezredek óta folyamatosan migrációs hullámoknak van kitéve. Több ezer különféle népcsoport érkezett már a mai magyar területeken keresztül Európába. A Kárpát-medence tehát a kereskedelmi, kulturális illetve hadi dinamikák által folyamatosan formált terület volt. A Kárpát-medence, az Alpok, a Tátra, a Kárpátok és a Balkán-hegység vonulatai által jól védhető területen van. Az Európába irányuló migrációt Afganisztán, Irak által közvetlenül az ott folytatott háborúk hatásaként, az Észak-Afrikából az arab-tavasz révén viszont inkább közvetve gerjesztették maguk ellen az EU országai. A katonai „hódítások” mellett a kulturális hadviselésnek a globális térben kell folynia, amit egy „transzatlanti birodalom” által sem lehetne maradéktalanul megvalósítani. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy a globalizáció hatásai az emberekben nem erősítettek fel elemi energiákat. A technika fejlődése, az emberi tudatosság és a szolidaritás, mint egyfajta globális empátia által ugyanakkor azonos szintre sikerült emelni az emberek érzéseit. Az emberek igényeivel ugyanezt megtenni már sokkal nagyobb feladat lesz pusztán ideológiainál. Erre a kommunizmus sem tudott sikeres kísérletet tenni. Magyarország a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszakban is, globális tekintetben az egyik élen álló szövetségi rendszer tagja volt. A jelenlegi magyar státusz az európai államokat domináló szövetségi rendszerben, az IMF és a Világbank Csoportbeli tagsággal kezdődött[6]. Majd a rendszerváltást követően, immár a magyar választópolgárok többségének felhatalmazása által, az Észak Atlanti Szerződéshez való csatlakozással folytatódott és az Európai Unióba való belépéssel zárult. A magyar politikai elit tevékenysége az elmúlt harminc évben alapvetően euro-atlanti szövetségeseik akaratát követte. A reform kommunista, a liberális és szocialista demokrata, illetve a konzervatív szabadságharcos kormányzatok is a rendszerváltás óta általuk megrajzolt kényszerpályán járatják Magyarországot, melynek nyomvályúit alapvetően az államnak nyújtott hitelek alakítják ki.

Orbán Viktornak tehát leginkább az eladósodástól kell megvédenie Magyarországot. Amennyiben azonban az államnak hitelt kell felvennie, azt legkedvezőbben az IMF-től teheti meg. Az egyik legfontosabb védőbástyája nemzeti szuverenitásunknak az új alaptörvény, amely azonban nem felel meg bizonyos nemzetközi, vagy európai uniós jogi normáknak. Ezek a normák történetileg a kereszténység szellemében formálódott európai jog normái. A magyar köztársaság törvényhozásának, az ország eddigi jogtörténeti előzményeihez méltó, illetve azokat meg is haladó jogalkotással kellene élen járnia a demokratikus szabadságjogok, az emberi és polgári jogok, illetve az állam polgárait védő konzekvens büntetőjog kialakításában. Miközben az évezredes magyar államjog történet csekély részében találunk csak példákat a valóban demokratikusan választott törvényhozás általi jogalkotásra, a magyar jogalkotók többségében felvilágosult szellemben, magas szakmai szinten látták el hivatásukat.

A pártok finanszírozásával kapcsolatos, március 9-én meghirdetett ötpárti egyeztetésben is egyedüliként csak a Jobbik vett részt az ellenzéki pártok közül. Azt a látszatot keltve ezzel, hogy még az ő radikális pártjuk számára is fontosabbak a parlamenti törvényhozási keretek, a választóikkal szembeni felelősségük okán, mint a baloldali ellenzéki pártoknak. Eközben az összes párt közül a Jobbiknak a leghiányosabb és a legkevésbé átlátható a pénzügyi elszámolása[7]. A törvényhozási aktusoktól elzárkózó ellenzéki politizálással sem az MSZP, sem az LMP, sem pedig a DK nem tud szavazatokat szerezni. A baloldali ellenzéknek lehet, hogy arra nem volt elképzelése, hogyan kommunikálná azt, ha esetleg mégis elfogadnák valamely javaslatukat, mindenesetre úgy ítélték meg, biztosabb, ha nem is kockáztatják meg, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek. Magyarországon a demokrácia deficit vonatkozásában, a társadalom egyre inkább semlegessé válik, nemcsak a pártokkal, hanem a politikai rendszerrel kapcsolatban is. A választópolgárok megcsömörlött tekintete a jelenlegi magyarországi pártosodás modelljei mögé pillantva, már a demokratikus politikai rendszer negyedszázada épülgető sivár kirakatán sem akad meg, csak átsiklik felette. Kérdés ilyen helyzetben, hogy mikor tör felszínre és lepi el az utcákat az emberek tömegeinek tehetetlen dühe, letépve fogyasztói társadalmi béklyóikat és töri be az egész társadalmi, gazdasági és jogi kirakatot. Magyarországon 2012-re az ország egyik felét kijózanította a polgári demokratikus társadalom víziójából a munkanélküliség, a létbizonytalanság és a munka melletti gyér életszínvonal, az hogy a fizetésből sem lehet megélni, családot eltartani. A szellemi elnyomás már csak súlyosbítja ezt a végletes gazdasági elnyomást és sikerrel fosztja meg a magyarok többségét emberi méltóságától. Az új oktatási törvény által tömegek csúsznak le a továbbtanulás lehetőségéről, mint a szegénységből kivezető egyik legegyenesebb útról.

Orbi One

A sötét oldal

A magyar miniszterelnöknek jelenleg az európai szövetségi rendszerrel van konfliktusa és azzal, hogy annak gazdasági folyamataira kik vannak döntő befolyással. Ugyanakkor Orbán-kormányának hosszú távú pénzügy-politikai célja, hogy Magyarországon 2020-ra euró lehessen a hivatalos fizetőeszköz[8], a maastrichti kritériumok teljesítéséből ezért sem engedhet Brüsszel. A Bizottság fiskális szigorának következetlensége, a masstrichti kritériumok be nem tartása feletti szemhunyás számos eurozónán belüli állam esetében, nagyban hozzájárult a kialakult európai adósságválsághoz. Az évtizedek óta tartó, egyfajta permanens görög gazdasági válságért leginkább a korrupt politikai rendszer vonható felelősségre. Az unió soros elnökeként Orbán Viktornak, a Matolcsy György által fémjelzett európai szemeszter keretében szorosabbá váló fiskális felügyelet szigorítása, és az európai központi bank megalapozása[9], azon a pénzügyi vonalon történt integrációs előretörésnek tekinthető, amellyel kapcsolatosan a legkomolyabb vitában vagyunk a szövetséggel. Az Európai Bizottság által Magyarország ellen folytatott eljárások olyan kritikák, melyekkel foglalkoznunk kell, ugyanakkor a kritikáknak következeteseknek is kell lenniük. Egy állami költségvetés esetében a tizedszázalékok mögött is jelentős pénzösszegek állnak, és a Bizottság pedig ennyi engedményt sem ad a hiánycél tekintetében. Magyarország a jelenlegi gazdaságpolitika mellett nem képes csatlakozni az eurozónához. A hellének példája ugyanakkor inkább azt a látszatot kelti, hogy hosszabb távon is javát szolgálhatja egy permanensen válságban lévő országnak a valutaunióhoz való tartozás. Görögországot viszont ugyanúgy példának hozhatják fel egyes államok saját védelmük érdekében, amikor számháborúba keverednek az Európai Bizottsággal tizedszázalékok miatt. Magyarországon azonban jelenleg a forint a hivatalos fizetőeszköz és ez komoly különbséget jelent Görögországgal szemben. A görög kormányok által folytatott gazdaságpolitika, illetve a korrupció olyan elemek, amelyek fölött többé nem hunyhat szemet a Közösség a valutaunión belül és kívül sem. A görögök ennek a fegyelmezetlen, több éves kába szédelgésnek az eredményeként leestek az európai szekérről. Lehullottak a PORba, áthajtott rajtuk a hátsó kerék, de a bajtársak még visszarántották őket a fedélzetre. Kaptak két kijózanító pofont, telenyomták gyógyszerrel és most altatják őket. Ezen kijózanító kúrák receptjeit, a görög mellett, az olasz és akár további adósságválságtól szenvedő államok esetében is az európai integráció legsikeresebb gazdasági és pénzügyi szakemberei által vezetett szakértői kormányok írják. Névleges függetlenségét a forint, a gyenge gazdasági teljesítőképesség következtében még sokáig kénytelen megőrizni, ezáltal pedig sokkal több spekulációnak téve ki a hazai piacokat az unión belül. Magyarországot jelenlegi viszonyait tekintve, történelmi értelemben nem tekinthetjük gyarmatnak, de a periféria-félperiféria konstellációk sem illenének a pillanatnyi helyzetre. A globalizáció sokkal szerteágazóbb és mélyrehatóbb a gyarmatosításnál. Annak megítélése, hogy a nemzetközi és a hazai pénzhatalmi elit felelőssége az ország kifosztásában hogyan oszlik meg, nem egyértelmű[10]. A nemzetközi pénzhatalmi körök Magyarországgal tulajdonképpen nem számolnak, mivel a magyar gazdaság és társadalom már oly mértékben ki van szolgáltatva a gazdaságilag, politikailag, szociálisan és kulturálisan globalizált európai viszonyrendszerben. A globalizációs indexet mutató legfrissebb közgazdasági mutatószámok változatlanul Magyarország élvonalbeli globalizáltságát mutatják[11].

Rockefeller Palpatine

A klónok támadása

2008. június 5-e és 8-a között az USA-beli Chantilly-ben (Virginia) tartott éves Bilderberg-találkozón Martonyi János is részt vett[12], tehát lényegesen jobban rálát arra egy átlagembernél, hogy hogyan is funkcionál ennek a hatalmi elitnek az egyik legnagyobb „fóruma”. Ezek a körök úgy szeretnék a gazdasági és pénzügyi befolyásuk által a háttérből irányítani a globalizálódó világot, hogy közben más tekintetben nem tartják fontosnak megérteni azt. Nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a dolgok változnak a népesedési és a hatalmi viszonyok is átrendeződnek. Európában szinte mindenhol fogy a népesség. Észak-Dél viszonylatban népesedés szempontjából radikális különbségek vannak, ezek feloldására, a globálisan fenntartható gazdasági fejlődésen keresztül vezet az út, amely minden ország számára elérhető kell, hogy legyen. Miközben az embereket lehetséges lenne úgy felszabadítani a munka alól, hogy közben lehetővé váljon számukra, hogy fenntartható módon, emberhez méltóan élhessenek. Az embereknek globálisan kell tudatossá válniuk és segíteniük egymást. Ez jelenleg nem így történik, mindenki a saját hasznának maximalizálására törekedik, mind egyénileg, mind államilag. Pontosan ez a fajta, a gazdaság és a politika által gerjesztett széthúzás teszi képtelenné az embereket a közös cselekvésre. A szálakat természetesen nem a politikusok irányítják, köszönhetően annak, hogy az emberek a politikai nézeteiket megválaszthatják, a megélhetésüket és a lehetőségeiket, viszont sok esetben nem. A vállalatok, a bankok, a különféle szervezetek és szolgáltatók, a titkosszolgálatok viszont már valós hatalmat birtokolhatnak a polgárok felett életkörülményeik meghatározása által. Az országokat vezető politikusokat, a mögöttük álló pénzügyi, gazdasági és média csoportok emelik fel és hozzák olyan helyzetbe, hogy potenciálisan esélyessé váljanak arra, hogy a választók többségének bizalmát megszerezzék. A kultúra elsorvasztásában, a társadalom megosztásában már a politika is fontos szerephez jut.

Említsünk meg néhány hazai példát. Politikai megrendelésű alkotások piedesztálra emelése, egy szűk pénzügyi keretek által behatárolt kulturális piacon. Miközben sokmilliós állami támogatások kerülnek kiosztásra kétes értékű alkotásokra[13], évtizedes hagyománnyal rendelkező művészi egyesületek, társulatok[14] kerülnek bedarálásra az állami propaganda gépezetébe. Milliárdos összegű állami tendereket nyernek el pártközeli cégek versenyeztetés nélkül, sürgősségi és egyéb indokokkal. A magyar, illetve az európai uniós közpénzekkel való ilyen „gazdálkodás” jogtalan. Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori értekezésének húsz évvel korábbi keletkezési körülményei, a kapcsolati tőkének a gazdasági oldalon megnyilvánuló káros hatásain túl, immár annak erkölcsi kulturális értékeket romboló hatásaira engedtek következtetni. A párt megítélésének javítása érdekében folytatott Fidesz PR offenzíva 2012-ben egy 800 millió forintba kerülő hangulatjelentő csomaggal indul[15]. Javarészt ezt a célt fogja szolgálni a Századvég Alapítvány és annak érdekeltségei által 2,18 milliárd forintos összegért végzett két éves munka is[16].

A rendszerváltás alatt elmaradt forradalom hiányát nem pótolhatja a fülkeforradalom propagandája. Az ál-forradalmi kormányzati retorikától átszellemült tömegdemonstrációk (lásd békemenet) helyett a szélsőjobboldali aktivisták, akik között jobbikos képviselők is akadnak, konkrét épületek elfoglalásával, tüntetésekkel és masírozásokkal igyekeznek forradalmi hangulatot kelteni. A nemzeti ünnepekre egyfajta gyújtópontként tekintenek a lelkükben, melyek alkalmával belső harcaikat, az általuk elképzelt módon, de mindenképpen látványosan és agresszívan kell az utcára vinni. Az ilyen akciókkal szemben a rendőrségnek minden esetben gyorsan reagálva és kellő hatékonysággal kell fellépnie. A nyugat-európai országokban a szélsőjobboldalon kívül, politikailag inkább a szélső baloldalnak, társadalmilag pedig, a munkásságnak, a diákságnak, vagy más jellegű szerveződéseknek vannak látványos megnyilvánulásai. A 2012. március végi spanyolországi tüntetéseket és zavargásokat egy olyan történelmi konstellációban kell értelmezni, amelyben annak megvan a maga kultúrája. A bankok, a bevásárlóközpontok, a különféle multinacionális vállalatok épületei elleni tömeges fellépést nehéz kontrollálni a karhatalmi erőknek. Mi lenne, ha éhező emberek rohamoznák meg a hipermarketeket, minden bank és minden gyorsétterem elé kivonulnának az elkeseredetten skandáló tüntetők? Létezik az a kritikus tömeg, amellyel a rendvédelmi szervek, a hadsereg, illetve az egész rendszer már nem tud mit kezdeni. Ez is a 99% üzenete.

A 2012. március tizenötödikei ünnepségek a fővárosban eközben politikai tömegrendezvénnyé degradálódtak. A jelenlegi kormányzati politikának a nemzeti érzelmekre való rátelepedése, a nemzeti hagyományok és a történelmi értékek aktuálpolitikai céljaik mentén történő átértelmezése által, rendkívül káros hatású lehet a társadalomra nézve. A szavazatokért folytatott tabuk nélküli harc magát a nemzettudatot korrumpálja, emiatt fordulnak el továbbra is tömegesen a politikától. Miközben a választásra jogosultak felét sem adók politikai tábora egyre megmerevedik, a bizonytalanok tábora csökken, mert egyre kevesebb az olyan tényező a politikában, ami elbizonytalaníthatná a választókat[17].

A magyar jedik

            A szélsőjobboldali radikálisok globalizáció ellen folytatott küzdelme, nem egyéb a kulturális és etnikai heterogenitás ellen, a saját országaikon belül agresszív, dekonstruktív, kirekesztő módon vívott háború egyik eleménél. Ebből adódik, hogy a globalizációra választ kereső konzervatív kormányzatoknak a szélsőjobbal alkotott koalíciója nem lehet sikeres. A Fidesz és a Jobbik potenciálisan ellenfelei egymásnak, amit Orbán Viktor már kezdetben is kategorikusan kijelentett[18]. Ezért is érthetetlen, hogy 2012. március 5-én miért adott hangot csalódottságának napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor amiatt, hogy a Jobbik nem támogatja őket az adósságcsökkentés[19] és az uniós pénzügyi fegyelem iránti elkötelezettség kérdésében.

Nem kellett hozzá negyed század a rendszerváltástól számítva, hogy a szélsőjobb támogatottsága beérje a baloldali ellenzéki pártok elnéptelenedett szavazótáborát. A társadalmi rétegek fragmentáltságát már a pártok politikai erőterei sem tudják összefogni. Ezt a társadalmi hangulatot mutatja, hogy a Jobbik mellett más nem pártosodó csoportok is kiléptek a nyilvánosság elé. Ennek a tömegnek szélsőséges nacionalista aktivisták válnak önjelölt vezetőivé hosszabb-rövidebb időre. A valódi veszélyt a társadalomra az ilyen csoportokon belül a csendes, ám munkájuk és tudásuk révén egyre befolyásosabbá váló, szélsőséges nézeteket valló és annak szellemében tevékenykedő egyének alkotják. Az ilyen emberek számára a választójog teljesen mellékes, politikai választásukat a viselkedésmódjuk manifesztálja. A pártválasztás számukra ennél fogva teljesen irreleváns. A gyűlöletük által vezérelt neonácik sokszor családosak, miközben bizonyos embercsoportokkal kapcsolatban képtelenek az empátiára. A rasszista nevelés az ilyen családban alapvető fontosságú, az elvektől való bármilyen eltéréssel az egyén saját magát tagadja ki a családból. Ortodox vallásos családokban is egy hasonló jellegű, nacionalista és agresszív gondolkodásmód munkál. Ugyanakkor ezek a csoportok általában elszigeteltebben élnek, nem szándékoznak belülről bomlasztani olyan társadalmi vagy gazdasági rendszereket, melyektől lényegében a legkevésbé sem függenek. A különféle okokból elzárkózni képtelen, vagy nem akaró radikális, ortodox, nacionalista csoportoknál azonban már a terrorizmus is markánsan megjelenik. Napjainkban a kereszténység és az iszlám között egyfajta vallásháború folyik, mely során a keresztények és a muszlimok értékrendje egyaránt formálódik. Magyarországon a vallásos tömeg egy része által avitt bigottsággal hangoztatott keresztény értékek távol állnak a nagy klerikális gondolkodók nézeteitől.

A magyar nacionalizmus történelmi és jelenkori szélsőséges megnyilvánulásai ellenére a magyarok és a szlávok viszonya alapvetően jónak mondható. A magyarok joggal érezhetik úgy, hogy a horvátok, a lengyelek, a csehek barátaikként gondolnak rájuk. A baráti kapcsolatok ápolása alapvető külpolitikai érdekünk a szláv népekkel. A szomszédos országokkal kialakítani kívánt gyümölcsöző viszony érdekében felül kell emelkedni a lassan évszázados Trianon dilemmán. A versaillesi békerendszerrel kialakult helyzetet a 21. századi Magyarországnak hasznára kellene fordítania. A környező országokban lévő jelentős számú magyar kisebbség olyan potenciált jelenthet Magyarország külpolitikai kapcsolataiban, amellyel nagyon kevés ország rendelkezik.

Zavar az erőben

A globálizáció, az Európai Unió és a közös valuta a történelmi távlatokat átívelő nemzeten belüli etnikai törésvonalakat még jobban felerősítették. Ennek láthatjuk példáit Belgiumban, illetve Nagy-Britanniában is. Mit jelent az, hogy valaki brit? Létezik-e olyan, hogy belga? E tekintetben az állam az oktatási rendszeren keresztül nem tud egyértelműen befolyásoló erővel bírni. Az EU-s intézményeknél tágabbak a keretek, az általuk nyújtott előnyök kedvezőek, a kötöttségek ugyanakkor látszólag nem túl szigorúak. A skótok vagy a vallonok függetlenedési dilemmája, hogy az egyesült Európán belül hasznosabb-e számukra továbbra is alárendelni szuverenitásukat, a nemzetállami kereteket szétfeszítő szövetségi államaiknak is, vagy azoktól elszakadva, egy etnikailag homogénebb államban, csak a tágabb integrációs szervezetnek, az Európai Uniónak engedjék át annak egy részét. Nyelvileg és kulturálisan Nagy-Britannia, Belgium vagy Spanyolország régóta heterogén területek. Lakóik évszázadok óta külön nyelvet beszélő emberek voltak, illetve azok a mai napig. Belgául ugyanúgy nem lehet beszélni, ahogyan britül sem. Spanyolország hivatalos nyelve bár világnyelvnek tekinthető, a katalán vagy a baszk nyelvek már korábban jelen voltak az Ibériai-félszigeten, mint a spanyol. Skóciában annak ellenére beszélhetünk kulturális önállóságról, hogy a gael nyelv kihalóban van. de a terület gazdaságilag képes lenne függetlenedni az Egyesült Királyságtól, pénzügyileg pedig az euró használata sem jelentene komoly visszalépést.

A gyarmatosítás, a népesedés következtében a világ lakosságának több mint negyven százaléka beszéli az indoeurópai nyelvek valamelyikét. Európában még meghatározóbbak a germán nyelvet beszélő, német ajkú, vagy skandináv népek. Az európai unió mellett 2012-re megalakult az eurázsiai-unió is. A jövőben az európai-indiai kapcsolatok erősítése lehet egy globálisan meghatározó politikai törekvés az euro-atlanti szövetségi rendszer számára. A mélyen gyökerező, nyelvi és kulturális kapcsolatok is egy indo-euro-atlanti szövetségi rendszer felé való nyitást indokolnának a globalista nagyhatalmi aktorok érdekei alapján is.

Jodesz

---

[1] http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=143357 Letöltés: 2012. 04 .10. A Fidesz honlapján 2009. december közepén, a Szonda Ipsos felmérésére hivatkozva 300 ezer olyan Fidesz-szavazóról beszéltek, akiknek a Jobbik jelenti a másodlagos pártpreferenciát.

[2] http://www.origo.hu/itthon/20110318-harom-magyar-garda-es-egyeb-nemzeti-radikalis-felkatonai-szervezetek-magyarorszagon.html Letöltés: 2012. 04. 10.

[3] „A Gárdával szemben van egy bírósági ítélet, amely feloszlatja ezt a gárdát. Amíg ez a bírósági ítélet hatályban van, addig ennek a jogerős bírói ítéletnek, mind a belügyminisztérium, mind a belügyminisztérium által irányított szervezetek érvényt fognak szerezni.” válaszolta Pintér Sándor a moderátor által feltett kérdésre a Vóna Gáborral a Corvinus Egyetemen folytatott 2012. február. 16-ai vitáján. Video részlet a vitáról (1:10-től) http://www.youtube.com/watch?v=5NrC5LETkk4 A Gárda egy hónappal később (változatlan jogi környezetben) a Hősök terén tette le az esküt

[4] http://athenaintezet.hu/gyuloletcsoportok/ Letöltés: 2012. 04. 10.

[5] Schmitt Pálnak első hivatalos útján a hegyeshalmi határátkelő közelében található Paprika Csárdában elkövetett két durva helyesírási hibája egy mondaton belül: „Első álamfői látogatásom első álomásán. Köszönettel. Schmitt Pál. 2010. szept. 7.” tudat alatt őszintére sikeredett, ő valóban csak ál-amfő volt.  Idézett rész: http://www.gondola.hu/cikkek/75698-Schmitt_Pal__az_alamferfi.html Letöltés: 2012. 04. 10.

[6] Magyarországot 1982. május 6-án vették fel hivatalosan a Nemzetközi Valutaalapba.

[7] Az ellenzéki pártok 2009-2010-es gazdasági ügyeit ellenőrző ÁSZ jelentéssel kapcsolatosan bővebben: In.: Méreg szerinti eredmény., HVG, 2012. márc. 10., 13-14. p.

[8] http://hvg.hu/gazdasag/20110506_orban_frankfurt_euro Letöltés: 2012. 04. 10.

[9] A 2020-ig tartó 10 éves európai gazdasági és pénzügyi stratégiának a kidolgozását 2010. március 3-án hirdette meg az Európai Bizottság. http://ec.europa.eu/news/economy/100303_en.htm

[10] Az egyik emblematikus jobboldali, nemzeti függetlenségi harcos publicistával, Drábik Jánossal 2011 őszén készített interjút a Tudatbázis.hu. Drábik az interjúban az Orbán kormánynak a nemzet érdekében történő politikai taktikázás iránti rokonszenvének kinyilvánítását követően, érvel az államadósság visszafizetése ellen (22:40-től), fedi fel (Róna Péter álláspontjából kiindulva) a Magyar Nemzeti Bank által (a válság idején is) magasan tartott alapkamat (41:40-től) mögött álló érdekeket, és az osztrák bankok által folytatott spekulációs (carry trade) ügyleteket (47:00-tól). Drábik a bankrendszer hitelezése által gerjesztett infláció bemutatása kapcsán élesen kritizálta a PSZÁF főosztályvezetőjének a banki hitelezéssel kapcsolatosan tett kijelentéseit (1:07:40-től). Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=1ul4ZoeJV_s&feature=related

Drábik János fontosabb írásai elektronikusan elérhetőek: http://mek.niif.hu/06800/06897/html/.

[11] A KOF Economic Institute által 2012. március 16-án megjelentetett rövid kimutatás a szociális, a gazdasági és a politikai globalizáltság indexeinek összesítése alapján a világ nyolcadik leginkább globalizált országának tartja Magyarországot. Forrás: http://globalization.kof.ethz.ch/static/pdf/rankings_2012.pdf  Letöltés: 2012. 04. 10.

[12] http://www.infowars.com/official-2008-bilderberg-participant-list/ Letöltés: 2012. 04. 10.

[13] A Kerényi Imre által, a 2012-es magyar alkotmány illusztrálásához, húsz millió forintért, politikai megrendelésre készített festmények, az ideológiának a művészetre gyakorolt romboló hatásának remek példái.

[14] Legutóbb a hatvan éves Rajkó Zenekart sajátította ki az állam. Forrás: http://hvg.hu/itthon/20120303_uj_rajko_nemzeti_zenekar Letöltés: 2012. 04. 10.

[15] http://www.gazdasagiradio.hu/cikk/72842/ Letöltés: 2012. 04. 10.

[16]http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/milliardos_allami_megrendeles_a_szazadvegnek_valaszolt_az_nfm.511979.html Letöltés: 2012. 04. 10.

[17] Szonda Ispsos által felmért pártpreferenciák 2012 első negyedévében: Nem szavazna egyikre sem: 54%. Ebből: bizonytalan, nem válaszol: 33%, biztosan nem szavaz: 21%. Egy év óta folyamatosan 20% fölött van, a senkire se szavazók aránya. 2010 őszén a két tábor fele-fele arányban tette ki az összes választásra jogosult lakos 40%-át. A 2010 negyedik negyedévi állapotához képest csak a Fidesz szavazótábora apadt jelentősen. Tehát a Fidesztől elvándorlók gyarapították alapvetően a másfél évvel ezelőtti állapothoz képest, több mint 50%-kal a bizonytalanok, illetve a választ elutasítók táborát, amely 2012 tavaszán a választókorú népesség egyharmadát tette ki a Szonda Ipsos szerint. Forrás: http://www.mmart.hu/nol/infografika/valasztas/partpreferencia_2010_2014/index.php Letöltés: 2012. 04. 10.

[18] http://www.miniszterelnok.hu/interju/uj_vilag_keszul Letöltés: 2012. 04. 10.

[19] „Először had osszam meg önnel a meglepetésemet, mert én eddig azt gondoltam, hogy a Jobbik az támogat bennünket, amikor arról a kérdésről van szó, hogy Magyarország milyen módon kívánja azokat a pénzügyi célokat elérni, amelyek egyfelől szolgálják Magyarország érdekét, másfelől az európai uniós tagoktól elvárható. Gondolok itt első sorban az államadósság csökkentésre, és ehhez kapcsolódóan gondolok a költségvetési hiány kérdésére.” Vona Gábor napirend előtti felszólalása és Orbán Viktor válasza az MTV videotárának alábbi felvételén 27:30-tól megtekinthető. Forrás: http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/03/06/17/Parlamenti_kozvetites_2012_marcius_5_.aspx Letöltés: 2012. 04. 10.