Évek óta mást sem hallani a politikai elemzők szájából, minthogy a
magyar baloldal válságban van. Ez vitathatatlan tény, amit nem pusztán a
demokratikus ellenzéki pártok támogatottsági adataiból lehet levonni.
Ugyanakkor, ha egy pillanatra képesek vagyunk ezeken a valóban alapvető
fontosságú népszerűségi adatokon túlra tekinteni, akkor azt kell mondjuk, hogy
a jobboldal ugyanolyan válságban van, mint a baloldal, ami (lévén, hogy a
kormánypárt, és a legerősebb ellenzéki párt is ennek az oldalnak a reprezentánsa)
Magyarország szempontjából jelenleg még inkább aggasztó.
A konzervatív pártok pusztulása.
Az FKGP jelene.
Az 1998-tól 2002-ig tartó
kormánykoalíció a Fidesz és a Független Kisgazdapárt között a 2002-es
parlamenti választásokon a kisgazdák megsemmisítő vereség eredményezte. Az FKGP
a négy évvel korábbihoz képest 13 százalékot veszítve népszerűségéből 0,75
százalékát szerezte meg a szavazatoknak az első fordulóban. Az FKGP négy év
alatt 575 402 szavazót vesztett és mindössze 42 338-at tudott megtartani[1].
A 2006-os országgyűlési választások első fordulójában a Független Kisgazda
Földmunkás és Polgári Párt prominens tagjai már a Magyar Igazság és Élet
Pártja, valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pártjának a választási
koalíciójához csatlakoztak. A magyar gazdák érdekképviseletét felvállaló,
legrégebbi történelmi hagyományokkal rendelkező párt emblematikus képviselői
tehát egy nyíltan antiszemita, és egy nemzeti radikális párttal karöltve
igyekeztek ismét bekerülni a magyar törvényhozásba. A taktika azonban kudarcot
vallott. Bár az FKGP újabban mind ambíciózusabban igyekszik újra felkerülni a
politikai palettára, továbbra is csak láthatatlan szürke marhaként kóborol a
ködben. A kisebbik kormánypárthoz - a Keresztény Demokrata Néppárthoz - hasonlóan
statisztikailag ki nem mutatható támogatottsággal rendelkező, Független
Kisgazdapárt saját erőből nem fog tudni bekerülni a parlamentbe. Mivel az FKGP
esetében a támogatottságukból jelenleg nem tudunk következtetéseket levonni a
jövőjükre nézve, nézzük meg, hogy a politikájuk alapján van-e okuk bízni abban.
A párt jelenlegi elnöke Hegedűs
Péter 2015 június elsején jelentette meg a magyar viszonyokról és pártja jövőbeli
terveiről szóló vitairatát, amelynek nem volt nagyobb visszhangja egy pusztába purcantott
puli pukinál. Miközben jelenleg is lenne több tematizálható téma a magyar
közbeszédben egy gazdapárt számára, az FKGP eddig nem tudott élni ezzel a
lehetőséggel. A lassan egy évszázada elodázott és megoldatlan maradt földosztás
kérdése az egyik legsúlyosabb sarokköve a magyar mezőgazdaságnak. A jelenleg
zajló kormányhoz köthető érdekcsoportok[2],
immár esetenként bizonyítottan jogszerűtlen[3]
földszerzéseivel szemben nem képes alternatívát felmutatni. Politikai akcióik a
témában az agrárminisztert ábrázoló báb Kossuth téren történő deresre húzásának
performanszában nagyjából ki is merültek. Az agráriumban persze rengeteg más
téma is - nem pusztán magyar, hanem uniós szinten is - folyamatosan napirenden
van, gondoljunk csak a tejipari dolgozók tiltakozásaira, vagy a sertésipart
érintő adócsökkentésre, melyekről a magát kisgazdának nevező párt
következetesen hallgat. Az FKGP a gazdákat jobban érdeklő témák helyett
igyekszik inkább olyan nagy társadalmi támogatottságú témákban véleményt
formálni, mint amilyen az egészségügy helyzete, vagy az oktatási viszonyok
elleni tiltakozások. Az FKGP tetszhalott állapotban történő leledzését az a szereptévesztésük
okozza, hogy a szellemiségükhöz közelebb álló témák helyett tudatosan olyan
populárisabb témákat igyekeznek meglovagolni, amelyeknek szakmai és civil
képviselői folyamatosan igyekeznek kiköpni az ellenzéki pártok által szájukba
adott zablát.
Az MDF haláltánca
A másik konzervatív értékeket
valló rendszerváltó párt, amelyet bedarált a Fidesz, a Magyar Demokrata Fórum
volt. A Dávid Ibolya vezette pártnak 2006-ban éppen, hogy sikerült átlépnie a
parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az MDF hattyúdala azzal a
hangfelvétellel indult, amelyet 2008 szeptemberében hozott nyilvánosságra, a
párt elnökségi-választmányára készülő Dávid Ibolya. A hangfelvételen az OTP UD
Zrt. biztonsági cég vezetője, Tóth János beszélt arról Csányi Sándor bankvezérrel,
hogy Tombor András vállalkozó, a párt másik jelöltjeként induló Almássy Kornél
barátja lehetségesnek tartja Dávid Ibolya megfigyelését. A történet rendkívüli
módon tovább bonyolódott, de valódi célját vélhetően elérte, és sikerült általa
kölcsönösen lejáratni a párt két elnökjelöltjét. A 2016. március 18-án végül
másodfokon is jóváhagyta a bíróság a korábbi ítélet, melyben Dávid Ibolyát és
Herényi Károlyt is bűnösnek találta kényszerítésben[4],
az MDF korábbi politikusai pedig a Kúriához fordultak jogorvoslat reményében. A
botrány hatására Boross Péter, a párt korábbi miniszterelnöke 2010 januárjában
kilépett a pártból, majd az év június hatodikától két és fél éven keresztül
Orbán Viktor mellett dolgozott a készülő új alkotmány koncepcióját kidolgozó
testület tagjaként. Álljon itt most végezetül, mintegy a 2011. április 8-án
feloszlatott Magyar Demokrata Fórum halotti beszédeként, az UD Zrt.
lehallgatási-ügy hangfelvételének első pár mondata:
„Csányi: Halló.
Tóth: Szervusz, elnök úr. Tóth János vagyok.
Csányi: Szia, mi újság van?
Tóth: Zavarhatlak egy fél percre?
Csányi: Igen, elfelejtettelek felhívni.
Tóth: Nem, semmi gond. Kerestelek. A Józsi találkozott a Tombor
Andrissal, és kaptam tőle egy munkát, ami elég érdekes. Igazából megosztanám
veled. A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára,
keresnénk rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltás szándék
előkészítve, és a Tombor azt mondja, hogy a Stumpfék állnak mögötte, ők
pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az MDF-ben az első helyet. Valami
alelnök van benne, valami Antall, vagy nem, Antall.
Csányi: Almássy.
Tóth: Az az, igen, igen. Ővele a Józsi találkozni fog a jövő héten,
mert konkrétan ő adja meg az információigényét, hogy mit szeretne tőlünk.
Csányi: Aha, aha.
Tóth: Én meg szeretném, ha ebben állást vagy nyilván kimaradok belőle,
egyértelműen nem szeretnék belefolyni semmilyen módon, sem szakmailag, se.
Igyekszem a Józsit is lebeszélem majd róla, hogy ne folyjunk bele egyébként se,
ha te nem kéred valami indoknál fogva.
Csányi: Hát.. Figyelj ide, kedden átgondolom még és beszéljünk. Kedden
délután, jó?
Tóth: Jó, jó.
Csányi: Találkozni mindenképpen.
Tóth: Jó, persze, hát mindenképen elmegy, azt én is javasoltam neki,
csak hogy utána hogyan tovább, hogy kihátráljunk, vagy, hogy hülyére tetessük
magunkat, vagy valamit valóban csináljunk, de azt tudnom kell, hogy neked mi az
álláspontod.
Csányi: Jó, beszélünk róla, Jánosom.
Tóth: Jó, szervusz, elnök úr, kellemes hétvégét! Szervusz[5].”
Tombor András jelenleg az immár
Grand Tokaj néven működő, állami tulajdonban lévő borászati kereskedőház
felügyelőbizottságának elnöke. Tombor korábban a Mandiner.hu tulajdonrészére[6],
illetve a kegyvesztetté vált Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahirtől,
botrányos és vélhetően jogszerűtlenül, elvett hirdetési koncessziókra[7]
is bejelentkezett.
Új erő a jobboldalon.
A Jobbik színrelépése
2010-re tehát egyetlen szereplő
maradt a Fidesz mellett a jobb oldalon, a Jobbik Magyarországért Mozgalom pártja.
Vona Gábor január 30-ai évadnyitó beszédében[8]
jelentette be, hogy mivel a Fidesz nem teszi lehetővé a népszavazást, a
kormánypártot a saját fegyverével, vagyis egy az oktatás, az egészségügy, és a
korrupció témájában tartandó nemzeti konzultációval kívánják legyőzni. A
helyzet meglehetősen abszurd, és megvilágítja azt az értékrelativizmust, amely
a teljes magyar politikai és társadalmi gondolkodást jellemzi. Ma már az
ellenzék közül is alig vitatja valaki a rezsicsökkentés, a határon felépített
kerítés, vagy a nemzeti konzultáció létjogosultságát. Miután a Jobbik
képviselői folyamatosan arról beszéltek a parlamentben elfogadott számos
törvény kapcsán, hogy azok valójában a jobbikos előterjesztések átvételével
születtek, a párt elnöke évértékelő beszédében kijelentette, - hogy részben
tehát ezen ötletek felhasználásával - a Fidesz új feudalizmust épített ki.
Az 1978-as születésű pártelnök 21
évesen alapította meg a későbbi párt elődjének tekinthető Jobboldali Ifjúsági
Közösséget[9].
Vona 2001-ben belépett a Fideszbe, a következő évben pedig Orbán Viktor
meghívására a Szövetség a Nemzetért Polgári Körbe is. 2003-ban Vona kilépett a
Fideszből és az akkoriban párttá alakult Jobbik egyik első alelnöke, 2006
novemberében pedig az elnöke lett. Láthatjuk tehát, hogy a Jobbik pártelnökét
politikai pályán a Fidesz indította el, annak a kampányidőszaknak az idején,
amely Orbán Viktor pártja számára demoralizáló vereséggel ért véget a 2002-es
országgyűlési választásokon. A Jobbik aktivistái és a köréjük csoportosuló
támogatói körök, - vélhetően a Fidesz vereségének hatására is – nem sokkal
később elérkezettnek látták az időt arra, hogy új pártot kezdjenek építeni a jobb
oldalon. A Fidesz tehát saját magának nevelte ki későbbi ellenzékét, és
vélhetően majdani utódpártját a jobb oldalon. A döntés teljesen racionálisnak
bizonyult, hiszen köztudott, hogy létezik egy markáns szélsőséges, rasszista és
nacionalista tömeg a Fidesz politikai térfelén, aminek kemény magjára tömegpártként
nem lehet építeni. Mostanra azonban a Jobbik is eljutott arra a pontra, hogy
ahhoz, hogy centrális párttá válhasson, nyitnia kell a mérsékelt tömegek felé,
Vona pedig e cél érdekében kész beáldozni pártja radikális elitjét is[10].
A jobboldal válságának okai
A Jobbik megjelenése óta eltelt
13 évben azonban sokat változott a társadalmi és politikai helyzet hazánkban.
2016-ra a Fidesz minden korábbi mércén túlnőtt a populizmus és a szélsőségek
tekintetében[11]. A köz-,
és a kereskedelmi médiába ölt milliárdok a legeklatánsabb példái annak, hogy a
Fidesz már jó ideje valódi kormányzás helyett mindent a lakosság ellen
folytatott kommunikációs offenzívával akar elérni. A legaggasztóbb jelenség a
Fideszben azonban a Horthy-korszak iránt táplált túlfűtött nosztalgia[12].
Orbán Viktor miniszterelnöknek a március 15-ei nemzeti ünnepen elhangzott
beszéde[13],
gyakorlatilag már a fasiszta gyűlöletbeszéd kategóriáját is kimerítette azzal,
hogy a nemzet egyes polgárait politikai meggyőződésük alapján alacsonyította le
az állatok szintjére. A Jobbik látva tehát, hogy a Fidesz kezdi őt kiszorítani
a szélsőjobbról, igyekszik a jobb oldal széléről középre húzva tömegpárttá
válni, ahogyan azt a fiatal demokraták több, mint húsz évvel ezelőtt, akkor még
a baloldalról indulva tették. Hiába hirdette meg a Jobbik elnöke az ellenzékből
való kormányzást évadnyitó beszédében, azóta mindössze egy gyerekverő és
molesztáló oktatási szakpolitikust sikerült felmutatniuk „árnyékkormányukban”, a
tiszabői Menyhért Ildikó személyében[14].
Foglaljuk tehát össze, miben is
rejlik a magyar jobboldal válsága. Elsőként említendő a jobboldal egypólusú
mivolta, aminek a térfélen a Fidesz nem tűr meg maga mellett más konzervatív
értékrendű pártot. A Jobbik nem tekinthető konzervatív értékrendű pártnak, mert
- bár a pártvezetés ezt szeretné elhitetni - nem csak múltjában, de
szellemiségében és politikai holdudvarában a jelenében is szélsőségesen
nacionalista, populista, homofób és rasszista. A jobboldalról érkező politikai
kommunikáció által sugallt üzenetek az emberek félelmeire, kapzsiságára és
egyéb negatív érzelmeire játszanak és különféle társadalmi csoportok mentén
igyekeznek megosztani a társadalmat. A politikai rekrutáció évek óta befagyott
mindkét jobboldali pártban. Egyedül Orbán Viktor tud folyamatosan a politikusi
népszerűségi rangsor élén maradni, amit kizárólag az iránta végtelenül elfogult,
őt már-már vallásos hittel tisztelő híveinek köszönhet. Ezen, nagyjából egy-másfél
millió főt kitevő Fidesz-hívő számára szükségtelen bármilyen valódi
szakpolitikai célt megfogalmazni, nekik teljesen elegendő, ha Orbán Viktor
határozott, harcos retorikáját hallhatják. Ezen hívek kifogásolhatnak akárhány
meghozott döntést is, ettől még nem fognak elpártolni a Fidesztől.
Annak ellenére, hogy a teljes
népesség körében a két legtámogatottabb párt együtt kétszer olyan népszerű a
jobboldalon, mint a baloldali pártok együttvéve, a fragmentált baloldali
pártoknál sokkal gyakrabban tűnnek fel olyan új politikusok, akik rendre
nagyobb népszerűségre tudnak szert tenni annál, mint amire a pártjuk
támogatottsága predesztinálná őket[15].
A jobboldallal szembeni kiábrándultságról árulkodik az is, hogy az utóbbi két
évben lezajlott 13 önkormányzati képviselő-választásból csak kettőt nyert meg a
Fidesz, egyet pedig a Jobbik. A Fidesz stabil népszerűségi adatai, vagy a
Jobbik fiatalok körében való kedveltsége ellenére jelenleg nincs olyan párt a
jobb oldalon, amelyik valóban demokratikus értékrendet vallana, illetve valós
konzervatív elvi alapokon épülne fel. Egy ilyen párt iránti igény volt az,
amely 2016 januárjában életre hívta a neves és elismert konzervatív
értelmiségiek által titokban megalakított Eötvös József Csoportot[16],
amely nyíltan kritizálja az Orbán-kormány populizmusát[17].
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCggetlen_Kisgazda-,_F%C3%B6ldmunk%C3%A1s-_%C3%A9s_Polg%C3%A1ri_P%C3%A1rt
[2] A
második Orbán-kormány földművelésügyi minisztere, Ángyán József professzor a korábbi
…..-es földtörvény miatt lépett ki a Fidesz frakcióból. Ángyán oligarchákról,
illetve maffiaviszonyokról beszélt több ízben is a földosztások kapcsán.
[3] 2016.
április 12-én a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ javára döntött a Kúria,
amikor jóváhagyta a korábbi másodfokú bírósági ítéletet, amely megszűntette a
Mező Vidék Bt. bérleti szerződését. A Kúria ezzel kimondta, hogy a két és fél
évvel ezelőtt kiírt földbérleti pályázat, és az azt követő minisztériumi döntés
a kishantosi biogazdaság kárára jogszerűtlen volt.
[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata_F%C3%B3rum
[5] http://index.hu/belfold/csanyimdfvs0/
[6] http://cink.hu/beszallhat-a-mandinerbe-az-ud-zrt-ugy-egyik-bizarr-sze-1686518120
[7] http://magyarnarancs.hu/belpol/nem-kizart-hogy-visszaterek-tombor-andras-a-mahir-balhe-arnyekaban-97876
[8] https://jobbik.hu/videoink/vona-gabor-evadnyito-beszede
- Vona Gábor 38:30-tól beszél arról, hogy a Jobbik 2016-ban saját nemzeti
konzultációt fog kezdeményezni a korrupció, az egészségügy és az oktatás
kérdésében.
[9] http://www.hetek.hu/belfold/201105/a_gyongyospatas_ordog
[10]http://index.hu/belfold/2016/04/20/vona_gabor_a_radikalisok_kiszoritasarol_mar_egy_jo_ideje_erlelodott_bennem/
[11] A
menekültválság kapcsán folytatott plakátkampány mellett, legaktuálisabban a
vasárnapi zárva tartás hirtelen visszavonását említhetnénk az ezt célzó
népszavazási kampány elkerülése érdekében.
[12] A
Szabadság tér szélén Horthy mellszobrot avatott a Jobbik, majd nem sokkal
később a téren elkészült a soha fel nem avatott német megszállási emlékmű.
Vitézy Dávid, a nyolcadik kerületben Tormay Cecile mellszobrot avatott, Gulyás
Gergely Fidesz alelnöknek ez azonban már nem adatott meg a Donáth Györgyöt
ábrázoló büszt kapcsán. A 2015. március 6-án a Fővárosi törvényszék által
rehabilitált, nyilas történész, Hóman Bálint emlékművének Székesfehérvár
helyett vélhetően Vácott találnak majd helyet.
[13] http://www.miniszterelnok.hu/orban-viktor-unnepi-beszede/
[14] http://nol.hu/belfold/tiszabo-az-oktatas-tragediaja-1611043
[15]
Említhetjük itt példaként az LMP társelnökét Széll Bernadettet, de még inkább a
párt agrárpolitikusát Szabó Rebekát, vagy az Együtt pártját, - főként a
korrupciós ügyek elleni fellépésével - tulajdonképpen egyedül a köztudatban
tartó Juhász Pétert, illetve Zugló PM-es polgármesterét, Karácsony Gergelyt.
[16] Az
Eötvös József Csoport tagjai között találjuk Sólyom Lászlót, Chikán Attilát,
Csaba Lászlót, Urbán Lászlót. Körösényi Andrást, vagy például az ötletadó
Mellár Tamást, és Jakab Andrást.
[17]http://index.hu/belfold/2016/01/22/orban_populizmusarol_beszelgetett_az_uj_konzervativ_kor_az_eotvos_jozsef_csoport/
