Keresés ebben a blogban

2021. október 8., péntek

Az előválasztás sötét lova

Az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-KDNP kormány ellen, 2022-ben közösen induló ellenzéki pártok, a kezdeti nehézségek ellenére is, sikerként könyvelhették el a szeptemberi előválasztást. Az eredmény egy országos 633 ezer fős minta, ami segít a legesélyesebb jelölt kiválasztásában, és az áprilisig tartó kampány megszervezésében. Adott körzetben csak a legesélyesebb pártnak kell kampányolni az országgyűlési választásokig, így láthattuk például, hogy vidéken a Jobbik is sokat tudna még javítani a teljesítményén. Jakab Péter a párt elnöke is erre hívta fel a figyelmet amikor a saját teljesítményét értékelte. A több polgármesterrel és vidéken is jól szervezett helyi frakciókkal rendelkező, nemzeti, keresztény pártnak azonban nem sikerült túl jól a mozgósítás, alulteljesítették a várakozásaikat. Ebből a szempontból pedig nehéz helyzetben vannak, mert kérdéses, hogy a jobbikos szavazótábor mekkora része morzsolódik le, ha azt várják tőle, hogy Dobrev Klárát támogassa. Gyurcsány Ferenc személyével kapcsolatosan, egy DK vezette kormány megütközést kelt a jobboldali, illetve bizonytalan, érdektelen szavazókban is. Az ún. “gyurcsányozás” ugyanakkor a harminc év alatti korosztálynál nem működik már annyira, ezt mutatják a mostani eredmények is. Karácsony Gergely, pont a mindenáron kompromisszumra törekvő, bár bizonyos dolgokban kétség kívül elkötelezett, ellenben Márki-Zay Péternél kevésbé független politikus látszatát kelti, és benne van a legnagyobb potenciál a mozgósítás tekintetében, ami az előválasztási kampány alatt meg is mutatkozott.

 2018-ban MZP-t választották polgármesterré Hódmezővásárhelyen Lázár Jánossal, a Fidesz második legnépszerűbb politikusával szemben, amihez akkor szükség volt kiábrándult Fidesz-szavazókra is. A Mindenki Magyarországa Mozgalom is deklaráltan azzal a szándékkal alakult, hogy függetleneket, egyfajta szakértői fórumot szervezzen az ún. elszámoltatás érdekében. Márky-Zay Péter mögött egyelőre nem sokan tűntek fel kampányolni azóta, és mégis 20 százaléknyi szavazót tudott szerezni. Ez alapján MZP tűnhet, ha úgy tetszik a legkevésbé elutasított jelöltnek, és mivel nem áll mögötte párt, miniszterelnökként az összes párttól független lehetne a koalíciós kormány élén. A Mindenki Magyarországa Mozgalom alelnöke, Lukácsi Katalin volt az egyedüli, aki MZP mellett feltűnt a kampány során. Bár okozhat némi dilemmát a mozgalmon belül, hogy amennyiben azt függetlenekre kívánják építeni, akkor ennek a kitételnek mennyiben felelnek meg volt Fidesz, illetve KDNP tagok. Ettől függetlenül, mivel tipikusan a kis településeken, ahova még a nagyobb pártok szervezetei sem érnek el, nagy arányban választanak független polgármestereket, lehet alapja az MMM elképzelésének.

 A cél tehát az lenne, hogy a politikai kultúrát megváltoztassuk hazánkban. Bárki, aki a munkahelyén folyamatosan hibázik, el lesz bocsátva, ami egy politikus esetében azt jelenti, hogy lemond. Könnyebb az egyénnek úgy feladnia egy politikai előmenetelt, ha előtte már sikeres volt az élet más területén, és nem pedig egy ún, megélhetési politikus, aki már 21 éves korában egyből politikusnak áll. Pozitív példaként említhetnénk Ángyán Józsefet, aki egyetemi tanárként, nem kívánta miniszterként feláldozni addigi szakmai eredményeit, egy azokkal ellentétes törvény beterjesztésével, hanem lemondott. Távolinak tűnhet a példa, de nagyon fontos, mert azt mutatja, hogy igenis létezik jobboldali szavazó a kormányoldalon túl is. Igenis vannak olyan választói csoportok, akik csalódtak Orbán Viktorban, és keresztény-konzervatív létükre nem érzik magukat egy közösségbe tartozónak, nincsenek egyetértésben a kormánnyal. Az alkuk nem kedveznek ennek a fajta politikai kultúrának, az elszántság és a következetesség, a számonkérhetőség azonban igen. Ahogy arra Márki-Zay korábban utalt, egyfajta “chicken game” zajlott mentálisan Karácsony Gergely és közte az elmúlt héten.  Amikor a filmekben egymással szemben látunk száguldani két autót, és arra várunk, hogy ki fogja előbb elrántani a kormányt. Ez az a játszma, amiben nem jelzed előre, hogy te leszel az a sofőr, aki majd félrerántja a kormányt, ahogy azt Márki-Zay megtette. A számok alapján a férfi jelöltek együttes politikai potenciáljára és mozgósító erejére szükség lesz, hogy fel tudják sorakoztatni a bizonytalan szavazókat, Dobrev Klára legyőzéséhez. Ennek kimaxolásához Dobrev Klára ötletét egy árnyékkormány tekintetében, nem lenne haszontalan kidolgozni, de Márki-Zay Péter személye, mint egyedüli induló egy előválasztási vitában ideális ahhoz, hogy kiélezze azt, a lehető legtöbb szavazót mozgósítva.

 Október 8-án délelőtt 11 órakor Karácsony Gergely bejelentette végül visszalépését Márki-Zay Péter javára. A másfél órás sajtótájékoztatón a főpolgármester is felhívta a figyelmet arra, hogy bár szociológus végzettséggel, és kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik a közvéleménykutatásokkal kapcsolatosan, ebben a helyzetben nem a számok alapján kellett döntést hozni. Ilyen helyzetben bizonyos szociálpszichológiai motívuomkra, társadalmi attitűdökre, ha tetszik választói preferenciákra kell alapozni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb embert megmozgassanak az előválasztáson. A kommunikáció párszor megbicsaklott mindkét részről az előválasztás óta. Október 7-én a főpolgármestert támogató pártok, az MSZP, LMP, Párbeszéd vezető politikusai még mind ott álltak mögötte, amikor arról beszélt, hogy nem lép vissza, mert ő az, aki a legtöbb embert meg tudja szólítani (a számok persze nem ezt mutatták). A DK és az MSZP mostohatestvéri viszonya, vagy az LMP magatartása, amire Márki-Zay is utalt a mai bejelentésben, nem a kompromisszumot segítették elő. A Momentum két nappal korábban beállt Márki-Zay mögé, miután látták, hogy hova kerültek a szimpatizánsaik szavazatai, a következtetést ennek megfelelően le is kellett vonniuk. Eközben a DK és a Jobbik sem próbált meg kiállni, a nem praktikus, közös indulás mellett, ezáltal is elősegítve Karácsony Gergelyt a döntés meghozatalában, hogy a kormányvártás ígéretét úgy lehet biztosítani, ha visszalép és ezzel mintegy garanciát ad arra, hogy mindent ennek a célnak rendel alá. 


A választások második fordulójáig most már azon kívánnak munkálkodni a jelöltek, hogy tudják minél hitelesebben kommunikálni azt, hogy létezik egy közös, pártokoktól független alternatíva Magyarország demokratikus megújulására. Október tizedikétől, hat napon át még egyszer alkalma nyílik a választóknak döntenie arról, hogy ki induljon Orbán Viktor leváltására 2022-ben[1]. Bárhogy is alakuljanak a jövő évi országgyűlési választások eredményei, az oly sokszor joggal bírált magyarországi jogállami és parlamentáris keretek által részben kikényszerített, ámde nagyon fontos és innovatív intézménye lett az előválasztás a demokratikus ellenzéknek, ami az elmúlt harminc év magyar politikájának leghasznosabb hozadéka. Az előválasztás második fordulójáig, MZP és DK között, pedig már csak két nap van hátra, így most jobb, ha megnyugszunk kicsit, és nem is foglalkozunk ezzel addig , nehogy még a végén kiábránduljunk valamiből.

 

 



[1] https://elovalasztas.hu/