Az
Orbán Viktor által vezetett Fidesz-KDNP kormány ellen, 2022-ben közösen induló
ellenzéki pártok, a kezdeti nehézségek ellenére is, sikerként könyvelhették el
a szeptemberi előválasztást. Az eredmény egy országos 633 ezer fős minta, ami
segít a legesélyesebb jelölt kiválasztásában, és az áprilisig tartó kampány
megszervezésében. Adott körzetben csak a legesélyesebb pártnak kell kampányolni
az országgyűlési választásokig, így láthattuk például, hogy vidéken a Jobbik is
sokat tudna még javítani a teljesítményén. Jakab Péter a párt elnöke is erre
hívta fel a figyelmet amikor a saját teljesítményét értékelte. A több
polgármesterrel és vidéken is jól szervezett helyi frakciókkal rendelkező,
nemzeti, keresztény pártnak azonban nem sikerült túl jól a mozgósítás,
alulteljesítették a várakozásaikat. Ebből a szempontból pedig nehéz helyzetben
vannak, mert kérdéses, hogy a jobbikos szavazótábor mekkora része morzsolódik
le, ha azt várják tőle, hogy Dobrev Klárát támogassa. Gyurcsány Ferenc személyével
kapcsolatosan, egy DK vezette kormány megütközést kelt a jobboldali, illetve
bizonytalan, érdektelen szavazókban is. Az ún. “gyurcsányozás” ugyanakkor a
harminc év alatti korosztálynál nem működik már annyira, ezt mutatják a mostani
eredmények is. Karácsony Gergely, pont a mindenáron kompromisszumra törekvő,
bár bizonyos dolgokban kétség kívül elkötelezett, ellenben Márki-Zay Péternél
kevésbé független politikus látszatát kelti, és benne van a legnagyobb
potenciál a mozgósítás tekintetében, ami az előválasztási kampány alatt meg is
mutatkozott.
2018-ban
MZP-t választották polgármesterré Hódmezővásárhelyen Lázár Jánossal, a Fidesz
második legnépszerűbb politikusával szemben, amihez akkor szükség volt
kiábrándult Fidesz-szavazókra is. A Mindenki Magyarországa Mozgalom is
deklaráltan azzal a szándékkal alakult, hogy függetleneket, egyfajta szakértői
fórumot szervezzen az ún. elszámoltatás érdekében. Márky-Zay Péter mögött
egyelőre nem sokan tűntek fel kampányolni azóta, és mégis 20 százaléknyi szavazót
tudott szerezni. Ez alapján MZP tűnhet, ha úgy tetszik a legkevésbé elutasított
jelöltnek, és mivel nem áll mögötte párt, miniszterelnökként az összes párttól
független lehetne a koalíciós kormány élén. A Mindenki Magyarországa Mozgalom
alelnöke, Lukácsi Katalin volt az egyedüli, aki MZP mellett feltűnt a kampány
során. Bár okozhat némi dilemmát a mozgalmon belül, hogy amennyiben azt
függetlenekre kívánják építeni, akkor ennek a kitételnek mennyiben felelnek meg
volt Fidesz, illetve KDNP tagok. Ettől függetlenül, mivel tipikusan a kis
településeken, ahova még a nagyobb pártok szervezetei sem érnek el, nagy
arányban választanak független polgármestereket, lehet alapja az MMM
elképzelésének.
A
cél tehát az lenne, hogy a politikai kultúrát megváltoztassuk hazánkban. Bárki,
aki a munkahelyén folyamatosan hibázik, el lesz bocsátva, ami egy politikus
esetében azt jelenti, hogy lemond. Könnyebb az egyénnek úgy feladnia egy
politikai előmenetelt, ha előtte már sikeres volt az élet más területén, és nem
pedig egy ún, megélhetési politikus, aki már 21 éves korában egyből
politikusnak áll. Pozitív példaként említhetnénk Ángyán Józsefet, aki egyetemi
tanárként, nem kívánta miniszterként feláldozni addigi szakmai eredményeit, egy
azokkal ellentétes törvény beterjesztésével, hanem lemondott. Távolinak tűnhet
a példa, de nagyon fontos, mert azt mutatja, hogy igenis létezik jobboldali
szavazó a kormányoldalon túl is. Igenis vannak olyan választói csoportok, akik
csalódtak Orbán Viktorban, és keresztény-konzervatív létükre nem érzik magukat
egy közösségbe tartozónak, nincsenek egyetértésben a kormánnyal. Az alkuk
nem kedveznek ennek a fajta politikai kultúrának, az elszántság és a
következetesség, a számonkérhetőség azonban igen. Ahogy arra Márki-Zay korábban
utalt, egyfajta “chicken game” zajlott mentálisan Karácsony Gergely és közte az
elmúlt héten. Amikor a filmekben egymással szemben látunk száguldani
két autót, és arra várunk, hogy ki fogja előbb elrántani a kormányt. Ez az a
játszma, amiben nem jelzed előre, hogy te leszel az a sofőr, aki majd
félrerántja a kormányt, ahogy azt Márki-Zay megtette. A számok alapján a férfi
jelöltek együttes politikai potenciáljára és mozgósító erejére szükség lesz,
hogy fel tudják sorakoztatni a bizonytalan szavazókat, Dobrev Klára legyőzéséhez.
Ennek kimaxolásához Dobrev Klára ötletét egy árnyékkormány tekintetében, nem
lenne haszontalan kidolgozni, de Márki-Zay Péter személye, mint egyedüli induló
egy előválasztási vitában ideális ahhoz, hogy kiélezze azt, a lehető legtöbb
szavazót mozgósítva.
Október 8-án délelőtt 11 órakor Karácsony Gergely bejelentette végül visszalépését Márki-Zay Péter javára. A másfél órás sajtótájékoztatón a főpolgármester is felhívta a figyelmet arra, hogy bár szociológus végzettséggel, és kellő szakmai tapasztalattal rendelkezik a közvéleménykutatásokkal kapcsolatosan, ebben a helyzetben nem a számok alapján kellett döntést hozni. Ilyen helyzetben bizonyos szociálpszichológiai motívuomkra, társadalmi attitűdökre, ha tetszik választói preferenciákra kell alapozni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb embert megmozgassanak az előválasztáson. A kommunikáció párszor megbicsaklott mindkét részről az előválasztás óta. Október 7-én a főpolgármestert támogató pártok, az MSZP, LMP, Párbeszéd vezető politikusai még mind ott álltak mögötte, amikor arról beszélt, hogy nem lép vissza, mert ő az, aki a legtöbb embert meg tudja szólítani (a számok persze nem ezt mutatták). A DK és az MSZP mostohatestvéri viszonya, vagy az LMP magatartása, amire Márki-Zay is utalt a mai bejelentésben, nem a kompromisszumot segítették elő. A Momentum két nappal korábban beállt Márki-Zay mögé, miután látták, hogy hova kerültek a szimpatizánsaik szavazatai, a következtetést ennek megfelelően le is kellett vonniuk. Eközben a DK és a Jobbik sem próbált meg kiállni, a nem praktikus, közös indulás mellett, ezáltal is elősegítve Karácsony Gergelyt a döntés meghozatalában, hogy a kormányvártás ígéretét úgy lehet biztosítani, ha visszalép és ezzel mintegy garanciát ad arra, hogy mindent ennek a célnak rendel alá.
A
választások második fordulójáig most már azon kívánnak munkálkodni a jelöltek, hogy
tudják minél hitelesebben kommunikálni azt, hogy létezik egy közös, pártokoktól
független alternatíva Magyarország demokratikus megújulására. Október tizedikétől, hat napon át még egyszer alkalma
nyílik a választóknak döntenie arról, hogy ki induljon Orbán Viktor leváltására
2022-ben[1].
Bárhogy is alakuljanak a jövő évi országgyűlési választások eredményei, az oly
sokszor joggal bírált magyarországi jogállami és parlamentáris keretek által
részben kikényszerített, ámde nagyon fontos és innovatív intézménye lett az
előválasztás a demokratikus ellenzéknek, ami az elmúlt harminc év magyar politikájának
leghasznosabb hozadéka. Az előválasztás második fordulójáig, MZP és DK között,
pedig már csak két nap van hátra, így most jobb, ha megnyugszunk kicsit, és nem
is foglalkozunk ezzel addig , nehogy még a végén kiábránduljunk valamiből.
