2012. október
23-án nyilvánosan megalakult az Együtt 2014 választói mozgalom, melynek célja
egy olyan széleskörű összefogás megteremtése, amellyel lehetőség szerint
kétharmados többséggel sikerülne leváltani a második Orbán-kormányt.
Induljunk
tehát ki azon irányelvekből, melyeket az Együtt 2014 mozgalmat összekovácsoló
három szervezet, a Magyar Szolidaritás Mozgalom, az Egymillióan a Magyar
Sajtószabadságért Facebook csoport (Milla), illetve a Haza és Haladás
Közpolitikai Alapítvány vezetői fogalmaztak meg. Az Együtt 2014 Választói
Mozgalom elvi, erkölcsi alapvetésének Preambulumában „a változást akaró,
demokrata hazafiak és az őket képviselő politikai szervezetek minden korábbinál
szélesebb összefogására”[1]
szólít fel, a 2010-től kiépült rezsim eltörlése érdekében. Ahhoz hogy a
kétharmados FIDESZ-KDNP többséggel megszavazott törvényeket, illetve magát az
Alaptörvényt sikerüljön újra kodifikálni, egy következő kormánynak szintén
ilyen arányban kell majd megtöltenie a 199 fővel összeülő új országgyűlés
patkóját a másik oldalról, a jelenlegi kormánypártokkal és a Jobbikkal szemben.
A Jobbikkal való együttműködést teljes biztonsággal ki lehet zárni a jelenleg
formálódó parlamenten kívüli ellenzéki csoport részéről, és természetesen a
jobboldali radikálisok oldaláról sincs igény a társulásra. A többi ellenzéki
párton belül akkor tehát miért okoz ekkora dilemmát az Együtt 2014 mozgalom
mellé való felsorakozás, merülhet fel joggal a kérdés. A demokratikus ellenzéki
pártok közül, az Együtt 2014 választói mozgalmához való csatlakozás ügyét
először az LMP vitte kenyértörésig november 17-18-ai kongresszusa alkalmával.
Az LMP csillebérci gyűlésén 84 küldött 62 ellenében, 11 tartózkodása mellett
döntött arról, hogy a párt nem csatlakozik az Együtt 2014 mozgalomhoz,
ugyanakkor bármilyen további együttműködésre nyitottak a szerveződéssel. Az
LMP-t a társulás kérdésében leginkább Bajnai Gordon személye oszthatta meg,
akinek a Gyurcsány-kormányban betöltött szerepét Schiffer András illette éles
kritikával. A párt frakcióvezetője, Jávor Benedek és két helyettese, Karácsony
Gergely és Szabó Tímea, olyannyira nem tudták elfogadni a delegáltak többségi
döntését, hogy bejelentették lemondásukat. Várhatóan ugyanilyen, a mozgalomhoz
való csatlakozást kizáró, de az azzal való együttműködésre nyitottnak maradó, salamoni
döntésre fog jutni az MSZP is saját kongresszusán. A Milla egyértelműen kinyilvánította[2],
hogy nem kíván együttműködni az MSZP-vel, illetve annak (utolsó előtti) volt
miniszterelnökének utódpártjával a Demokratikus Koalícióval (DK) sem. A DK-val
szemben Juhász Péter részéről megfogalmazott komoly aggályok ismeretében
érthető, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának csatlakozási szándékát miért
utasította el a mozgalom. Valószínűleg ez volt a lehető legjobb döntés,
Gyurcsány Ferenc személye ugyanis tömegesen riasztotta volna el a kibontakozó
új választói mozgalommal szimpatizálókat.
A Horn-kormány
idején meglévő kétharmados MSZP-SZDSZ kormánykoalíciót alkotó pártoknak,
2010-ben még egyszer sikerült kétharmados választási győzelmet összehozni, csak
ezúttal negatív szereplésük által, ellenzékük, a Fidesz-KDNP számára. A
baloldali és liberális szavazók elrettentésében, illetve saját pártjuk elleni
protest szavazókká agitálásában az SZDSZ mellett leginkább Gyurcsány Ferencnek
volt szerepe. A 2010-es választásokon az MSZP-től és az SZDSZ-től elpártolt választók
mellett, a jelenlegi FIDESZ-KDNP kurzus politikájával egyet nem értő,
baloldali, liberális és konzervatív szavazókat szeretné egy akolba összeterelni
az új választói mozgalom. Az Együtt 2014 mozgalom ezen túl, várhatóan a
politikából mostanra kiszorult korábbi SZDSZ[3]-es,
MDF-es, MDNP-s, FKGP[4]-s,
sőt akár FIDESZ[5]-es
politikusok közéletbe (és reményeik szerint a politikába) történő visszaszivárgásához
is kitűnő táptalaj lehet. A rendszerváltás első húsz évének emblematikus és
kevésbé emblematikus politikusaival való társulásról ugyanakkor nem kizárólag
programjaik alapján döntenek (ahogyan azt Bajnai Gordon állította), hanem
számos szubjektív tényező alapján is. A jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok
közül ugyanakkor várhatóan egyikkel sem fogja közösen trágyázni, gyomlálni és
kapálgatni kialakítandó új választói bázisnak eme tarka, üde virágoskertjét az
Együtt 2014 mozgalom. A kormánnyal szembeni szavazatok maximalizálása
szempontjából valószínűleg ez lenne a lehető leghatékonyabb forgatókönyv, ehhez
ugyanakkor az is szükségeltetik, hogy az LMP és a DK egyaránt átlépje a
parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalékos küszöböt. A pártok számára
továbbra is ez az öt százalékos küszöb jelenti az egyetlen valós kényszert az
összefogásra, nem pedig az új választási törvény. A választások előtti
koalíciókötési kényszer, ami az Együtt 2014-hez való csatlakozást sürgetők
legnagyobb vesszőparipája, tulajdonképpen csak látszat. Amennyiben a kormány
demokratikus ellenzékének bármilyen jellegű pártmanifesztumaira leadott
szavazatok alapján elnyert mandátumok meghaladják a FIDESZ-KDNP és a Jobbik által
begyűjtött mandátumokat, a választás a kormány bukását fogja hozni. Ebben a
helyzetben ugyanis, a FIDESZ-KDNP kisebbségi kormányzása, a Jobbik esetleges
támogatása mellett sem lenne képes a törvények elfogadtatására. Ugyanebben a
helyzetben a demokratikus ellenzéki formációk kisebbségi kormánya, viszont
joggal bízhatna a koalíción kívüli bármely párt (vagy akár független képviselő)
támogatásában, a FIDESZ-KDNP-vel és a Jobbikkal szemben.
Ahogyan arra
Bajnai Gordon október 23-ai beszédében is felhívta a figyelmet, szeretne nyitni
a jobboldal felé is, hiszen a rezsim lebontásához szükséges kétharmad csak így
érhető el. Amikor jobboldali, konzervatív és keresztény értékrendű szavazókra
gondolunk, akkor a második Orbán-kormány politikájából kiábrándult egykori
Fidesz szavazók tömegét kell első sorban magunk előtt látnunk. Az Együtt
2014-gyel szimpatizáló jobboldali szavazók másik csoportját, a magyar politika
vásott porondjáról immár letűnt rendszerváltó pártok olyan egykori választóiban
lelhetjük meg, akik jelenleg a pártoktól távolságot tartók táborát gyarapítják.
A magyar választókorú népesség nagyjából felét alkotják jelenleg olyan társadalmi
csoportok, akik vagy tudatosan nem szavaznak, illetve nem tudnak olyan pártról,
amelyre jelenleg rábíznák a voksukat. A Medián 2012. október végi[6]
felmérése szerint ebből a csoportból tudott mozgósítani, mintegy négy
százaléknyit az Együtt 2014, pár hét alatt. Bár a választási hajlandóság
növelésében mutatott négy százaléknyi változás valóban szignifikáns adat, ezek
a „szavazók” nem jelentenek biztos pártválasztót (párt nem lévén). Azoknak a formálódó
táborát, akik az Együtt 2014 megalakulása kapcsán ismét kezdenek perspektívát
látni abban, hogy éljenek választójogukkal, illetve korábban FIDESZ szavazók
voltak, gyorsan képesek lennének apasztani a mozgalomhoz csatlakozó ellenzéki
parlamenti pártok. Az Együtt 2014 mozgalom perspektívája, a szavazóbázis
tekintetében jelenleg tehát meglehetősen homályos, amit a jelenlegi
demokratikus ellenzéki pártok csatlakozásukkal csak tovább ködösítenének. A meghirdetett
minél szélesebb körű választói összefogáshoz tehát a jelenlegi parlamenti
pártok szavazóit csak pártjaik nélkül várják tárt karokkal[7].
Juhász Péter, Bajnai Gordon és Kónya Péter 2012. október 26-án aláírták az Együtt 2014 választói mozgalom együttműködési megállapodását.
Kép forrása: http://www.egyutt2014.hu/galeria_2012_oktober_26_%E2%80%93_egyuttmukodesi_megallapodas_alairasa.html
A CÉL a
rendszerváltás utáni magyar politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok
meghaladása lenne. A rendszerváltás óta kormányon levő pártok által
folyamatosan elhanyagolt, ezáltal a politika iránt közönyössé vált, valamint a
jobboldali pártokból 2010 után végleg kiábrándult társadalmi csoportok, politikai
küzdőtérbe történő beléptetésével kéne tehát az Együtt 2014-nek egy új
tömegpártot megalapoznia. Ilyen ingoványos talajon a rendszerváltás óta a
legszélesebb választói összefogást megalapozni felelőtlenség volna. Az Együtt
2014-nek egy új, saját szavazóbázis kiépítésén kell munkálkodnia, ahogyan az
MSZP-nek, az LMP-nek és a DK-nak is egymástól függetlenül. Az Együtt 2014-nek,
a következő parlamenti választásokra az összes demokratikus ellenzéki erőt
összefogó koalíció, kétharmados választási győzelmének (valószínűleg csak
Bajnai fejében létező) légvárát minél előbb le kéne bontani. A kétharmad a
politikából kiábrándult állampolgárokat megszólító valódi programmal érhető el,
nem pedig a jelenlegi demokratikus ellenzéki pártok között feszülő ellentétek
kibékítésére tett, kiábrándító békítő kísérletekkel. Az Együtt 2014 mozgalom
vezetőinek a kettő közül az előbbi szerepben kellene tetszelegnie, nem pedig az
utóbbiért pózolva idő előtt hiteltelenné válnia.
[1] http://www.szolidaritas.org/files/1/alapertekek_egyutt2014_2012_novembere_formazott.pdf
[2] http://www.millamedia.hu/2012/09/20/egymillioan-a-magyar-sajtoszabadsagert-milla-sajtokozlemeny-2012-szeptember-20/
[3] Kuncze
Gábor Szabadelvű Polgári Egyesület néven új pártkezdeményt alakított. Az SZPE
elnöke Kuncze Gábor, volt SZDSZ-es harcostársaival és egy ifjú titánnal ez
elnökségben azon munkálkodik, hogy ismét képviselhesse a liberális szavazókat.
Az SZPE honlapja: http://szabadpolgar.hu/
[4] Dr.
Torgyán József is egyre lelkesebben agitál a különböző médiumokban egy új
gazdapárt létrehozásának szükségessége mellett.
[5] Urbán
László, a kilencvenes években a Fidesz egyik fő gazdaságpolitikai szakembere.
1998-ban Orbán Viktor alakuló kormányának pénzügyminiszter jelöltje, de végül
nem ő kapja a posztot. 2012-ben a Haza és Haladás Alapítvány munkáját segítve
bukkan fel ismét a politika színfalai mögött. Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/gazdasag-plusz/20121109-az-ember-aki-orban-mellol-atallt-bajnaihoz.html
[6]http://hvg.hu/hvgfriss/2012.45/201245_partok_es_politikusok_nepszerusege_kozepkez#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2012_11_7
[7] A Medián
2012. október végén készített felmérése alapján az MSZP szavazók mintegy tíz
százaléka választaná jelenlegi pártja helyett inkább az Együtt 2014 mozgalmat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése