2012. december 28-án az általános
rendelkezéseknek nevezett törvénycsomagot[1] még
formai okokra hivatkozva küldte vissza, 2013. január negyedikén a választási
regisztrációnak alkotmányellenessé minősítésével[2]
viszont már megállította az európai alkotmányos jogi elveket felülíró politikai
akaratot az Alkotmánybíróság. Az általános választójogot pusztán adminisztratív
okokból történő korlátozását, nem lehet demokratikus jogállami elveknek
megfelelően végrehajtani, holott a Fidesz szónokai (Lázár János, Rogán Antal,
Gulyás Gergely) ezt próbálták meg többször is előadni a parlamentben. A
választójogot korlátozó intézkedést hozni a nemzet biztonságának védelme, vagy
a választási csalások visszaszorítása érdekében lenne csak indokolt, de soha
sem feltétlenül szükséges. Ész érvekkel ezt belátni ugyan nem nehéz, a politikai
túlhatalommal való visszaélés lehetőségének csábítása mellett egyesek számára
viszont mégsem könnyű. A tántoríthatatlan Szájer József[3]
mellett Rogán Antalnak kell kérkedni és büszkélkedni a belátásra és a rációra való
fogékonysága miatt politikai szándékának megváltoztatására is képes kormányzati
készséggel[4]. Ameddig
a Fidesz az Alaptörvény módosításáról szóló végszavazáson aggályuknak
nyomatékot adva nemmel szavazó képviselők szabadságjogait[5]
korlátozva képes megtartani a pártfegyelmet, addig nincs komoly veszély a
frakción belül. A Fidesz politikájának valódi „kerékkötőjévé” úgy tűnik, hogy a
köztársasági elnöki hivatal tekintélyének helyreállítása iránt valóban
elkötelezett Áder János vált, aki nem kívánt letérni a magyar alkotmányosság
zegzugos, útjáról és elküldte a törvényeket az Alkotmánybíróságnak
felülvizsgálatra. Orbán Viktor eközben elmerenghetett azon is, nem lenne-e
hasznosabb egy esetlegesen elvesztett választásokat követően, köztársasági
elnökként megpróbálni keresztülvinni akaratát a törvényhozáson, amelyben
azonban immár nem kétharmados többséggel rendelkező pártja állna mögötte. A
2012. szeptember elsejével 15 fősre felduzzasztott alkotmánybírói testület
tekintélyének valószínűleg nem tett jót, hogy négy tagja[6]
különvéleményben a jogsértő törvények mellett törve lándzsát, fejezte ki feltétlen
lojalitását az Orbán-kormány iránt. Amikor a lojalitást felülírja az
igazságosság, az emberségesség[7]
vagy a szakmaiság akkor képes csak egy testület jól ellátni feladatát. Azon
esetekben, amikor a szakmai alapon meghozott döntések ütköznek a kormányzati
szándékkal, az intézményeknek ellen intézett politikusi támadásokkal[8]
igyekeznek önvizsgálatra bírni az amúgy lojális vezetőket.
Érthető tehát, hogy Orbán Viktor hatalomfelfogása
miért ilyen ellentétes például Daniel Cohn-Benditével. Felemelő érzés lehet a ’68-as
diákmozgalom egyik vezetőjét magyar miniszterelnökként egyfajta szocialistaellenes
nosztalgikus hatalmi gőggel kioktatni demokráciáról és jelenről. Ezt a fajta
populista hatalmi arroganciát nem volt indokolt folytatni a jelenkori
felsőoktatási törvényi szabályozás mögött meghúzódó jogi érvekkel, hiszen nem „csak”
a finanszírozhatóságról és a minőségről volt szó, hanem az egyetemi autonómia
elveinek sérüléséről, az emberek szabad mozgásának hallgatói szerződések általi
korlátozásáról, vagy az államilag finanszírozott tanulói helyek csökkentésének
társadalmi hatásairól. Egy olyan európai országban, ahol az oktatáspolitikával
kapcsolatosan nincs elégedetlenség, vagy a költségvetés azt nem követelné meg,
aligha követnék Orbán példáját. A válságban lévő államok közül is kétséges, hogy
bármelyik kormány vállalná-e egy hasonló intézkedés kockázatait. A Fidesz ezt
megtehette volna, de az év fordultával a politikai szándék is fordult, hiszen
szembesülve a diáktűntetésekkel és törvényeinek jogsértő mivoltával, a kormánypárt
úgy döntött, ideje a választásokra készülve látványos fordulatot venni, elkezdi
osztogatni a forrásokat várva, hogy az országban lappangó gazdasági csoda végre
akkorát üssön a 2013-as évben, hogy minden addigi intézkedés beérjen, és (ahogyan
eddig is) megszorítások nélkül csökkenthető legyen a költségvetési hiány, és tartható
a hiánycél. Az idei év törvényhozási tempóján azért majd lazítani kell, hogy lehessen
minek kapcsán még megoldást és reformokat ígérni a 2014-es választások utánra
is. A kampány során a reformok folytatása melletti elkötelezettség hangsúlyozásának
alátámasztására pedig majd fel lehet sorolni a gazdaság, a pénzügy, a jog, az
oktatás, az egészségügy és egyéb megreformált rendszerek addigi eredményeit. A
fülkeforradalom vihara a kétharmad elvesztésével reformi szellővé csendesülhet,
de azt a Fidesz által mutatott belátás szélfogói mögül továbbra is ugyanaz a
hibás politikai szándék és hatalmi arrogancia fújja, mint mindig. A kormányzati
reformok minden rendszer központosítását és konstansabbá tételét szolgálták,
ami sok esetben nem eredményezett takarékoskodást. Az átszervezéseknél a
hatalomkoncentrációt szolgáló centralizálás fontosabb elv volt a célszerűségnél.
Egy kormánypártnak a választói által legitimált hatalmával kötelessége élni, de
nem lenne szabad azzal visszaélni, hát még olyan mértékben, hogy azzal a
legitimitásának alapjául szolgáló választójogot próbálja korlátozni hatalmon
maradása érdekében.
Az alkotmánybírák testülete.
Kép forrása: http://fn.hir24.hu/itthon/2013/01/04/abnormalis-regisztracio/
A létrejött választójogi
törvénynek a választási regisztráción és a levélben történő szavazáson kívüli
többi eleme kiállta az alkotmányosság próbáját. A törvény bizonyos elemei,
például a választókerületek lakosságszám alapján történő arányosabbá tétele, szakmailag
helyes döntések voltak. Miközben az ország nem csak gazdasági, hanem egyéb
fontos szempontból is stagnál, vagy éppen visszaesőben van, nem biztos, hogy
egy újabb rendszerváltásra lenne szüksége. Amennyiben a rezsimet[9]
egy újabb kétharmados, immár baloldali koalíciós kormányzat követné,
gyakorlatilag minden elölről kezdődne. A kétharmados törvények által védett
intézmények és rendszerek érintetlensége biztosíthatná, hogy a magyarok számára
ne az elmúlt negyed század hatodik-hetedik rendszerváltása induljon meg, hanem
a fennálló intézmények (még ha azokat nem is a 2014 után kormányon lévő párt
alkotta meg) végre szakmai alapon és politikamentesen kezdjenek el működni,
amihez azért nyilván lesz szükség pár kisebb változtatásra.
[1] http://www.parlament.hu/irom39/05005/05005.pdf
[2] http://www.mkab.hu/sajto/kozlemenyek/kozlemeny-a-valasztasi-eljarasi-torveny-elozetes-alkotmanyossagi-vizsgalatarol
[3] Az Alkotmánybíróság által formai
okok miatt visszaküldésre került átmeneti rendelkezéseknek az Alaptörvény
törzsszövegébe emeléséről Szájer József beszélt a január 28-ai Fidesz
sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón Rogán Antal többször is elmondta, hogy
tartalmi szempontból az AB nem vizsgálta az átmeneti törvényeket, ugyanakkor
mivel (miután nem kerestek) tartalmi hibákat nem találtak azokkal nem fognak
foglalkozni. Forrás: http://szajer.fidesz-eu.hu/hir/a_fidesz_nyitott_az_ab_dontesere_es_kijavitja_a_formai_hibakat/
[4] http://atv.hu/cikk/video-20130104_rogan_antal
[5] Az Alaptörvény harmadik
módosításáról nemmel szavazó Fideszes képviselők (Ángyán József, Révész
Máriusz, Kovács Ferenc 250, illetve 150-150 ezer forintos pénzbüntetésével
kapcsolatosan bővebben: http://konzervatorium.blog.hu/2013/01/04/az_angyan-ugy_margojara_a_szabad_mandatumrol?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2013_01_04&utm_campaign=index
[6] Az AB Fidesz-KDNP által
megválasztott tagjai Balsai István, Dienes Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós
Mária alkotmánybírák a testület döntésével szemben megfogalmazott különvéleményükben
nem találták jogsértőnek a választási regisztrációt. A különvélemények
megtekinthetőek: http://www.mkab.hu/download.php?h=370
[7] A hajléktalanokkal szembeni érzéketlen
hozzáállásra vallott a közterületen való életvitelszerű tartózkodást megtiltani
szándékozó törvénytervezet, amelyet az Alkotmánybíróság 2012. november 13-án az
emberi méltósághoz való jogra hivatkozva semmisített meg.
[8] Kövér László fájónak és bántónak
nevezte az emberi méltóság védelmére hivatkozva, az Alkotmánybíróság által
jogellenesnek nyilvánított hajléktalanokra vonatkozó rendeleteket és politikai
állásfoglalásnak tartotta az AB részéről, hogy szerintük a problémát szociális
kérdésként kéne kezelni. Az országgyűlés elnökének az MR1 Kossuth Rádió
december 30-ai Vasárnapi Újság című műsorában adott interjúja meghallgatható: http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/vasarnapi-ujsag-elozetes-a-nemzetek-a-civilizacio-vedvarai.html
[9] Bajnai Gordon 2012. október
23-ai beszédében is hangsúlyozta, hogy az Orbán rezsim leváltásához kétharmadra
van szükség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése