Választások - 2014

Természetesen a „mi lett volna ha” kezdetű eszmefuttatásokkal nem érdemes sokat foglalkozni, ennek ellenére az elkövetkező választásokkal kapcsolatosan tartogathatnak megfontolandó felvetéseket az ilyen típusú feltételezések.

Azon tíz budapesti választókerület közül, ahol a Fidesz jelöltje nyert, a baloldali összefogás jelöltjei, az LMP-s szavazók támogatásával a hátuk mögött nyolcban képesek lettek volna legyőzni kormánypárti ellenfelüket. Azzal tehát, hogy az LMP nem csatlakozott a kormányváltó szövetséghez, gyakorlatilag ennyi választókerületet engedett át a Fidesz jelöltjeinek. Schiffer András LMP társelnöknek a választások estéjén tartott gyors eredmény értékelésében[1] elhangzott megállapítása, arról hogy bejutásukkal sikerült megakadályozniuk Orbán Viktor pártjának kétharmados győzelmét távolabb már nem is állhatott volna a realitásoktól. Az LMP jogát az önálló indulásra a választásokon ugyanakkor természetesen tiszteletben kell tartani. Mindazonáltal arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ennek a függetlenségnek az ára pont a Fidesz kétharmada volt.

A Fidesz-KDNP-nek, az általa elfogadott új választási rendszernek hála, sikerült megőriznie kétharmados parlamenti többségét, annak ellenére, hogy míg 2010-ben, 64,38 százalékos választási részvétel mellett[2], az akkor szavazók (5 114 570) 53,44 százaléka voksolt rájuk[3], 2014 április 6-án, a 8 millió 29 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak az urnák elé járuló 61,24 százaléka közül már kilenc százalékkal kevesebb (44,54 százalékuk) tett ugyanígy[4]. Tehát az új választási rendszer, az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséget gyakorlatilag változatlanul megőrizve, a Fidesz számára sikerrel kompenzált nagyjából hatszázezer elveszett szavazatot[5]. Ez azonban nem kisebbíti a kormánypárt érdemeit a tekintetben, hogy a 106 (esetenként irigylésre méltó térképrajzolói virtuozitással kialakított) egyéni választókerületből 96-ban sikerült győzelmet aratnia.

A Jobbik erőteljes szereplésén is jól látszik, hogy a kiábrándult Fidesz szavazók túlnyomó többsége ehhez a párthoz húz. A Jobbikra 2014-ben nagyjából 130 ezerrel többen (összesen 985 028-an) adták a voksukat, mint négy évvel korábban.  A Fidesz számos elemet vett át a Jobbik programjából regnálása során és erőteljes nacionalista retorikája is ilyen irányú pártpreferencia váltásra predesztinálta a kormánypártban megrendült bizalmú szimpatizánsait. Az Orbán-kormány következő ciklusa, (ismerve a Fideszes szavazók egy részének (lásd Békemenet) érzelmi beállítottságát, toleranciaszintjét és egyéb attitűdjeit) várhatóan a Jobbik további erősödését fogja hozni a kormány ön- és közveszélyes ténykedése következményeként. Miután a terepet már sikerült minden tekintetben a saját klientúra számára kedvezően elrendezni, a további átalakítások várhatóan több Fidesz szimpatizánsnak fognak ártani, mint korábban.

Bajnai Gordon csalódott volt az országgyűlési választásokon tapasztalt részvétel láttán, mivel azok alulmúlták a 2010-es adatokat. A baloldali összefogás jelöltjeinek több mint negyedmillió szavazóval sikerült gyarapítaniuk négy évvel korábbi szavazótáborukat[6]. Nincs mit csodálkozni azon, hogy nem sikerült átütő sikert elérniük, hiszen a személyi garnitúra nagyjából megegyezett az előző választáson megismerttel, még ha ehhez ezúttal össze is kellett fogniuk az érintetteknek.

A többi tizenkettő, egymással össze nem fogott, régi és új párt jelöltjeinek személyében a szavazók 3,7 százaléka találta meg a számítását. E 428 290 honfitársunk tehát, bár élt állampolgári jogaival, végül mégsem jutott képviselethez az országgyűlésben, bár valószínűleg számukra a tudatos választás eleve fontosabb volt a reprezentáltságnál.

A Fidesz-KDNP szempontjából sikerrel vizsgázott az új választási rendszer, így azon nincs okuk változtatni. Továbbra is marad tehát a közös listás indulás kényszere, azon pártok számára, akik koalíciót szeretnének kötni a választásokat követően. Így a most megismert dilemmák a 2018-as parlamenti választások alkalmával is változatlanul fenn állnak majd, bár kétség kívül a következő országgyűlési választások kampányáig a most egységbe forrt ellenzékiek közül mindenki ismét önállóan igyekszik majd mind nagyobb erőbedobással növelni saját szavazótáborát. A közelebbi jövőbe tekintve pedig a harmadik Orbán-kabinet részéről a négy évvel ezelőttihez hasonló kétharmados törvénydömping várható, annál is inkább, mert a most megszerzett kétharmados kormányzati többség sokkal törékenyebb a négy évvel ezelőttinél.

---

[1] http://www.atv.hu/videok/video-20140407-schiffer-andras-beszede

[2] http://www.valasztas.hu/hu/ogyv2014/858/858_0_index.html

[3] http://www.valasztas.hu/dyn/pv10/outroot/vdin1/hu/l22.htm

[4] http://www.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/orszlist.html

[5]  2010-ben 2 732 965-en jelölték meg a Fidesz-KDNP országos listáját, négy évvel később pedig 2 135 960-an.

[6] 2010-ben 990 428-an jelölték meg az MSZP országos listáját, négy évvel később pedig 1 246 465-en választották a baloldali összefogást.