December 24-én és 25-én szokás szerint elmentek a keresztény hívők a misékre, hogy részt vegyenek a közös imán és meghallgassák egyházi elöljáróik útmutatásait.
A Könyv értelmezése évszázados meddő vitákhoz, vallásháborúkhoz, kínzásokhoz és ártatlan emberek meggyilkolásához vezetett hosszú évszázadokon át. Ezt a történelmi folyamatot látva az ember csak remélni tudja, hogy az egésznek volt valami értelme, hogy annak a tengernyi embernek nem hiába kellett meghalnia. Az egyház alaptételei, úgy tűnik, szemernyit sem változtak az évszázadok folyamán, lehet itt heliocentrikus világnézet, evolúciós elmélet, ősrobbanás vagy akármi, a Könyv az mindig időszerű és a tudomány tulajdonképpen nem tudja megcáfolni annak fő tételeit. Az egyház és a politika kapcsolata kétség kívül kényes dolog. A Kádár-rendszer rabigája alatt tengődő egyházi vezetőket (élükön Paskai bíborossal) nem lehet elítélni például azért, mert évtizedeken át jelentéseket írtak, hiszen az egyháznak valamilyen formában mégis csak fent kellett maradnia. Mert hiszen mi lett volna, ha az egyházat megszünteti a pártállam, ki tudta volna papok híján arra bíztatni az embereket, hogy csak tűrjenek, tűrjenek, mert a szenvedésüknek oka van. Még egy nem valláskövető ember, aki ugyanakkor hisz a transzcendenciákban, esetleg istenben is, sem kel vitára feltétlenül azzal a nézettel, hogy az isteni tudás a történelem felett áll, és úgy alakította ki a történelem menetét egészen annak végéig, hogy abban mindennek meg legyen az értelme és a végén a történelem beteljesítse az isteni akaratot. Nézzük akkor tehát, mi volt a legnagyobb kereszt(y)ény egyházi felekezetek vezető klerikusainak közös üzenete 2011. december 25-én, amin gyakorlatilag az egyházszakadás, a protestantizmus, a totális állami terror, vagy a gazdasági válság sem tudott és nem is fog tudni soha változtatni.
Bölcskei Gusztáv református püspök üzenete a debreceni Nagytemplomból: "Az első karácsonykor is csak azok jutottak el igazán a karácsony befogadásáig, átéléséig, öröméig, akik alázatosak voltak. A gőgösek, a másokat megvetők, kisemmizők, embertelen rendeleteket kiadók, azok nem"[1] Na, akkor most mindenki döntse el, hogy melyik politikai oldalon találunk több gőgös embert, ki hozott embertelen rendeleteket, mert akkor hozzájuk idén már nem ér el a karácsonyi üzenet. A püspök úr továbbá azt is kifejtette, hogy bár isten azt üzeni a világnak, hogy szeretlek titeket és igent mondok rátok, mégis vigyázni kell, mert „az Isten nem mond mindenre igent, nem ír alá mindent, amit mi elé teszünk.”[2] Istenből ezek szerint nem válna oly progresszív köztársasági elnök, mint Schmitt Pálból.
Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni Nagytemplomban.
Forrás: http://www.mti.hu/Pages/newsinf.aspx?newsid=157919&lang=hun
Gáncs Péter, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke ezekkel a szavakkal vont párhuzamot az Jézus korabeli Iudaea-i és a jelenlegi magyar állapotok között: "mi is többszörösen leminősített ország vagyunk. Milyen jó, hogy kétezer éve Isten nem figyelt oda az úgynevezett szakemberek minősítésére", és Jézust jászolba fektette, amivel "visszaadja az önbecsülésünket, a bizalmat, hogy (...) ez a világ Isten kezében van"[3]. Ezzel a kicsit sem sántító történelmi párhuzammal sikerült Gáncs Péternek eloszlatni a híveit gyötrő összes kételyt. Ha aggasztott volna valakit, hogy Isten odafigyel a Szűz Mária országát ért leminősítésre, nyugodjon csak meg, mert Ő ilyet biztosan nem tesz, viszont, ha nagyon rossz szintre kerül az emberek önbecsülése, elképzelhető, hogy egy Messiást küldve igyekszik majd kicsit feldobni azt. A messiásvárás tekintetében az isteni szándék fürkészésénél tehát célra vezetőbb lehet az önértékelési zavar. Briliáns az a teológiai szaktudás, amelynek birtokában az egyházi főrendűek játszi könnyedséggel fejtik fel előttünk az isteni szándék fonalát a közelmúlt eseményeinek kusza szövedékén keresztül.
Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a Deák téri evangélikus templomban.
Forrás: http://www.mti.hu/Pages/newsinf.aspx?newsid=157915&lang=hun
Erdő Péter bíboros sem szolgált meglepő tanulságokkal a híveknek karácsonyi beszédében: „Ne hagyjuk, hogy megrémítsenek pénzügyi adatok vagy statisztikák! Ne essünk kétségbe azon sem, ha az ilyen válságok talán annak a jelei, hogy mai életmódunk felemészti a föld erőtartalékait. Isten távlatában értelme van a történelem minden pillanatának. Nem önzésből, de szeretetből kell megoldást keresni földi gondjainkra.”[4] Hát igen, a klímaváltozás. De ezen sem kell kétségbe esni, ahogyan azt kanadai testvéreink sem tették a durbani klímakonferencián. Nem kell változtatni az életvitelünkön, még ha az fel is emészt minket. Nincs itt min meglepődni, a politika és a gazdasági is alapvetően érdekekről szól, amit ugye sokszor önző célok vezérelnek. Sok politikus nem ír alá semmit még akkor sem, ha az mindenkinek az érdekében áll, de országának ettől picivel rosszabb lenne. Vannak, akik nem hozzák meg azt az áldozatot, amit a többiek meghoznak. Az ő érdekük a változatlanság, amíg össze nem omlik minden, legalább a lehető legtöbbet keresték meg országunk leggazdagabb lakóinak. Valóban egyre több ember jut arra a sorsra, mint Jézus, "akinek az emberiség még lakást sem adott, mégis mindnyájunkat örök otthonba hív.”[5] Legyen tehát vigasz számunkra, hogy bár a Föld lehet, hogy elpusztul, nem az a mi örök otthonunk, és ne foglalkozzunk azzal, hogy vezetőinket anyagias érdekek vezérlik, minket azért, továbbra is csak a szeretet vezéreljen, lehetőleg ne akarjunk változtatni semmin (még szavazni is menjünk el, ahogy eddig), mert Isten jobban tudja nálunk, hogy mi a célja az életünknek.
Erdő Péter bíboros a Szent István Bazilikában.
Forrás: http://www.mti.hu/Pages/newsinf.aspx?newsid=157895&lang=hun
Szent Ágostonnak szeretettel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése