Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, 2011. december 22-én, a hvg.hu-nak adott interjújában[1] elismerte, hogy a magyar gazdaság növekedésének gondjait a kormányzat következetlen gazdaságpolitikája is okozta.
A hitelminősítők leminősítései mögött azonban továbbra is csak az intézményi hitelezők nyomásgyakorlásának eszközét látja, kormányzatuk esetleges és nem fenntartható gazdaságpolitikájának, véleménye szerint, ebben nem volt szerepe. Miután Matolcsy György továbbra sem gyakorolt önkritikát gazdaságpolitikai döntései tekintetében és mivel a bizalom továbbra is 110 százalékos a nemzetgazdasági miniszter szakértelmében[2], az eddigi gazdaságpolitikai irányvonal megváltoztatására irányuló szándéknak semmi jele. Tehát egy immár beismerten következetlen és a továbbiakban sem revideálandó gazdaságpolitikához várná a jegybank intenzív közreműködését a frakcióvezető. Egy hónappal korábban jelentette ki azt is a frakcióvezető, hogy a magyar költségvetés érdemi módosítására nem lesz szükség. Lázár János, költségvetést érintő kijelentését két héten belül, maga a miniszterelnök cáfolta, miszerint mintegy 200 milliárdos költségvetési kiigazítást jelentett be a brüsszeli EU csúcsot követően. December 26-án megjelent interjújában a frakcióvezető a német gazdasággal kapcsolatos előrejelzésekkel indokolta, hogy az eredetileg 268 forintos euró árfolyamon számított költségvetést 299-es forint-euró árfolyamra kellett átszámolni. 2011 szeptemberében, a frakcióülésen még nem látták a kormány tagjai, hogy tovább mélyül a válság. Egyelőre úgy tűnik, hogy három hónappal később, annak ellenére, hogy Európát folyamatosan érik a leminősítések, az elemzők 250 milliárddal alultervezettnek tartják a 2012-es költségvetést, lejárt hiteleket és államkötvényeket kell kifizetni a jövő év elején, a jelenlegi forint-euró árfolyamról nem is beszélve, a kormányzat továbbra sem számít a válság további mélyülésére. Ennek megfelelően a kockázati tartalékot szeptemberig zárolták, akárcsak a költségvetés nagy fejezetein belüli jelentősebb összegeket is. A kormányzat 2012-ben elsődlegesen az állami kiadások csökkentésével kíván jelentős többletforrásokra szert tenni, ez pedig előrevetíti az egészségügyi-, az önkormányzati-, vagy az állami oktatási intézményrendszer méretre szabását. A hvg.hu-nak, a vállalati szektort érintő esetleges újabb adókra vonatkozó kérdésére Lázár János, a már egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatón[3] elhangzott dohánytermékeket érintő jövedéki adó emelést, illetve kereskedelmi átszervezést említette meg.
Lázár János.
Kép forrása: http://hvg.hu/itthon/20111226_Lazar_Janos_Fidesz_interju
Kétség kívül a 80 százalék feletti államadósság és annak törlesztése határolja be leginkább a magyar kormányzat mozgásterét. A magyar államadósságot azonban fenntartható módon kell csökkenteni, a magánnyugdíj-pénztári befizetések elköltése viszont nem ilyen módon történt. A frakcióvezető úr az egykulcsos adórendszert „bebetonozó stabilitási törvény” megváltoztatásával kapcsolatosan elmondta, hogy azon sem az EU, sem pedig az IMF nyomására nem kívánnak változtatni. „Meggyőződésem, ha az eurózónába való belépés előtt feladjuk gazdaságpolitikai szuverenitásunkat, akkor nekünk befellegzett.”[4] Az egykulcsos adó sarkalatos törvényben való rögzítésével tulajdonképpen a kormányzat csökkentette saját maga mozgásterét az adópolitika tekintetében.
A kivételesen sürgős eljárás rendje módosításának[5] célja, ahogyan arra Lázár János is rávilágított, hogy olyan helyzetekben, amikor „48 óra alatt kell a kormánynak a gazdasági problémákat megoldania”, azok meghozatala érdekében lehetőséget teremtsenek a különleges eljárásnak. Az új eljárás bevezetésére ugyanakkor, nem egy gazdasági vonatkozású döntés alkotmánybírósági megsemmisítése, hanem az egyházügyi törvény eltörlése kapcsán került sor. A frakcióvezető indoklása tehát a kormányzati szándék tekintetében még akkor is megkérdőjelezhető, ha a második indoklással egyet is kell értenünk: „Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás.[6]” A törvényhozatal gyorsaságának és hatékonyságának összefüggéseit firtató riporteri kérdésre adott válaszában, Lázár János ugyanakkor elismerte, hogy az Alkotmánybíróság elutasító határozata miatt döntöttek a Házszabálytól való eltérés lehetőségének kibővítéséről. A kivételesen sürgős eljárással lehetőség adódik a törvényhozatal általános rendjének, a korábbinál könnyebb módon történő megkerülésére, anélkül, hogy az ellen az Alkotmánybíróság panasszal élhetne.
[1] http://hvg.hu/itthon/20111226_Lazar_Janos_Fidesz_interju Letöltés: 2011. 12. 27.
[2] Lázár János, a Matolcsy Györggyel kapcsolatos kormányzati bizalmat firtató riporteri kérdésre adott válaszában jelentette ki, hogy az immár 110 százalékos. Forrás: http://www.fidesz.hu/index.php?Rovat=10031&Media=12368 Letöltés: 2011. 12. 27.
[3] http://www.fidesz.hu/index.php?Rovat=10031&Media=12368 Letöltés: 2011. 12. 27.
[4] http://hvg.hu/itthon/20111226_Lazar_Janos_Fidesz_interju Letöltés: 2011. 12. 27.
[5] A Házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös többséggel szemben, a kivételesen sürgős eljárás esetében a képviselők kétharmados többségével is születhetnek, a Házszabály menetétől eltérő ütemben döntések, hat esetben egy parlamenti cikluson belül.
[6] http://hvg.hu/itthon/20111226_Lazar_Janos_Fidesz_interju Letöltés: 2011. 12. 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése