A 2010-2011-es Arab Tavasz forradalmai Európában is újabb lökést adtak a demokrácia megreformálásáért küzdő társadalmi csoportoknak. Spanyolországban, 2011 márciusában a Twitter és a Facebook internetes közösségi oldalakon kezdték el szervezni a İDemokracia Real Ya! (Valódi demokráciát, most!) Mozgalmat. A mozgalom manifesztuma[1] szerint a jelenlegi demokratikus politikai és gazdasági rendszer nem képes az emberek valós képviseletére, mégpedig azért nem, mert a politikai döntések túlzottan alárendelődtek a különféle banki és pénzügyi köröknek. Ez az aszimmetrikus viszony, pedig olyan gazdaságpolitikához vezetett, amely rontott az emberek tömegeinek szociális helyzetén és növelte a munkanélküliséget. A mozgalom magát szociálisnak nevezi, békés eszközöket használ, és nem tartozik semmilyen politikai párthoz sem. A manifesztum kinyilatkoztatta, hogy a mozgalomhoz csatlakozó személyek eltérő vallási, ideológiai és politikai meggyőződésűek. A tagok ugyanakkor közös célként fogalmazták meg a társadalom olyan prioritásaiért való harcot, mint amilyen a fenntarthatóság, a szolidaritás, az egyenlőség, a kulturális szabadság, a fejlődés és a jólét. Az Arab Tavasz eseményei által motiválva és a spanyol İDemokracia Real Ya! Mozgalom elveit követve, a kanadai Adbusters Média Alapítvány 2011. július 13-ai blogbejegyzésével indult útjára az Occupy Mozgalom. Az Adbusters blogbejegyzésében békés barikádra hívta az embereket szeptember 17-ére, a Wall Streetre[2]. Az Occupy Wall Street akció mintájára hamarosan hasonló „Foglaljuk el” akciók szerveződtek szerte a glóbuszon. A mozgalom tetőpontját, az első, május 15-ei spanyolországi tüntetés 5 hónapos fordulóján, 2011. október 15-én lezajlott globális tüntetéssorozat jelentette, amely során a Föld 82 országának, több mint 950 városában vonultak utcára az emberek[3]. A legnagyobb megmozdulásokra Madridban és Barcelonában több százezer, Rómában és Valenciában százezer fő részvételével került sor.
A jelenlegi demokratikus- és gazdasági rendszerekkel szemben fellépő új globális mozgalom kialakulásában az arab forradalmakon kívül egy másik jelentős esemény is szerepet játszott. Ez az esemény a 2007-2010-es pénzügyi világválság. A gazdasági válságot a fedezetlen hiteleket nyújtó hitelintézetek okozták spekulációikkal, mely helyzet kialakulásához és végkifejletéhez az Egyesült Államok politikai vezetése, a mögötte álló közgazdász szakemberekkel és lobbistákkal, illetve a hitelminősítő intézetek jó minősítéseikkel mindvégig asszisztáltak. Az Occupy Mozgalom széleskörű amerikai támogatottságához és népszerűségéhez mindenképpen hozzájárult az is, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás elmaradása mellett, az Obama adminisztráció a szükséges gazdaságpolitikai konzekvenciákat sem vonta le, sőt a korábbi szakemberekkel, szakpolitikusokkal és miniszterekkel folytatta a kormányzást. 2011 szeptembere óta az Amerikai Egyesült Államok sok száz városában került sor az Occupy Mozgalom tüntetéseire, melyek létszáma az egy-két főstől a több ezer fősig terjedt. Legnagyobb számban New York, San Francisco, Boston, Los Angeles, San Diego, Davis és Seattle városaiban vonultak utcára az Államokban. A mozgalom „We are the 99%” szlogenje arra is utalt, hogy mekkora az aránytalanság a birtokolt javak és a jólét megoszlása között az amerikai társadalomban. 2007-ben, a magántulajdon megoszlása tekintetében, a népesség felső egy százaléka 34,6%-át, a következő tizenkilenc százalék pedig további 50,5%-át birtokolta az összes javaknak[4]. A pénzügyi javak viszonylatában az aránytalanság még nagyobb, e tekintetben a népesség nyolcvan százalékának csak 7%-nyi részesedés jut, a felső egy százalék tulajdonában lévő 42,7%-kal szemben[5]. A jelenleg is zajló gazdasági válság ezeket az arányokat tovább torzítja. A gazdaság ezen aránytalanságain kívánt változtatni az Occupy Mozgalom. A politikai rendszer megreformálásával kapcsolatosan, a képviseleti demokrácia helyett a részvételi demokrácia elterjesztése a mozgalom célja. A demokrácia deficit viszonylatában a mozgalom tehát alapvetően demokratikus, kritikáját a rendszer megreformálása érdekében fogalmazta meg, nem pedig azzal szemben, mint például a különféle anarchista, antiglobalista csoportok. E törekvése miatt az Occupy Mozgalmat a politikai szereplőknek is komolyabban kellett venni, mint a radikális anarchista mozgalmakat, amelyek általában elvetik a demokrácia megreformálásának lehetőségét. Az elnyomókkal szemben harcba szálló, maszkos igazságosztó alakja nem új keletű motívum az irodalomtörténetben. A különféle maszkos, kosztümös aktivisták jelenléte a globalizációkritikus tüntetéseken szokványos dolognak számít. A G8 ellenes tüntetések alkalmával, a vezető gazdasági nagyhatalmak államfőinek maszkjait viseli néhány öltönyös, kosztümös tüntető és minden nagyobb megmozduláson jelen vannak a bohócok is, hogy szórakoztassák a tüntetőket és gúnyolják a kivezényelt rendőröket. Hasonló szellemben, az Occupy Mozgalom aktivistái előszeretettel viselik Alan Moore és David Lloyd „V for Vendetta” című képregénye igazságosztójának maszkját, amely hamar a mozgalom védjegyévé vált. Az Alan Moore által életre keltett Guy Fawkes-ot ünnepelték 2011. november ötödikén a mozgalom maszkos tüntetői[6]. Az 1605-ben ezen a napon meghiúsított, a Robert Catesby vezette brit katolikusok által, I. János királyuk életének kioltására tervezett puskaporos összeesküvés résztvevője volt Guy Fawkes is.
Occupy tüntetők a londoni Szent Pál székesegyház előtt 2011. október 31-én.
Kép forrása: http://www.guardian.co.uk/uk/2011/oct/31/occupy-london-protest-city-bankers
A békés tüntetésnek az a változata, amellyel a „Foglaljuk el a Wall Streetet!” megmozdulások alkalmával lehetett találkozni, kétség kívül a műfaj egyik leghatásosabb és legcélravezetőbb fajtája. A békés tüntetők hosszas jelenléte az adott pénzügyi intézmények közelében mutatta elszántságukat és folyamatosan a figyelem középpontjában tartotta őket. Az ilyen jellegű tüntetések 24 órás rendőri felügyeletet igényeltek heteken-hónapokon keresztül, miközben a tüntetők elleni bármilyen agresszív rendőri fellépés indokolatlannak tűnt, ezáltal tehát alkalmasak voltak arra, hogy szimpátiát keltsenek a kívülállókban. A Google keresőjén 2011-ben 4,75 milliárdszor kerestek rá az „Occupy” szóra, míg a 2010-es évben csak 131 millió alkalommal összesen[7]. Ez az adat kitűnően szemlélteti azt, hogy a Foglaljuk El Mozgalom módszerei és céljai az emberek milyen széles körének voltak képesek felkelteni az érdeklődését a csoportosulás iránt. 2011 októberében a kairói Tahrir-tér tüntetői is kinyilvánították szolidaritásukat a foglalók iránt és hangsúlyozták, hogy módszereiken túl, céljaik is azonosak az Occupy Mozgalom aktivistáinak céljaival. Az arab államok tüntetői mellett a Foglaljuk El Mozgalom aktivistái járultak a leginkább hozzá ahhoz, hogy a Time Magazin 2011-ben „A Tüntetőt” választotta az év emberének[8]. A demokratikus államok politikai vezetése és karhatalmi erői eleinte türelmet mutattak a globalizációkritikus békés tüntetőkkel szemben, ugyanakkor ez a toleranciaszint az idő múlásával, illetve a gazdasági krízishelyzet súlyosbodásával fordítottan arányosan csökkent. A tél beálltával a karhatalom megkezdte a sátortáborok felszámolását és 2011 karácsonyára az utolsó kanadai sátortábort is felszámolták a rendőrök[9]. Az Egyesült Államokban 2012 januárjának elején, azonban különféle módokon, továbbra is mintegy 65 sátortábor működik[10]. Az utcai területfoglalások helyett tavaszig, illetve az amerikai elnökválasztási kampány beindulásáig elsődlegesen a cyber-, a kulturális-, vagy a gazdasági térben történő foglalásokkal igyekszik hallatni magáról az Occupy Mozgalom.
A legújabb globális, alterglob, protest mozgalom növekedéséhez és szélesebb körű társadalmi támogatottságához valószínűleg a globális gazdasági tendenciák változatlansága járulhat a legjobban hozzá. A történelmi folyamatokkal kapcsolatos egyik megfigyelés szerint, a forradalmak, felkelések és mozgalmak nem akkor törnek felszínre a társadalomban, amikor az elnyomás vagy az igazságtalanság a legnagyobb, hanem mindig valamivel később, amikor már gyengébb a szorítás. Ez a megfigyelés gyakran igaznak bizonyult az eddigi történelemben. A gazdasági és szociális egyenlőtlenség és igazságtalanság ellen fellépő mozgalmak az 1990-es évek második felétől kezdtek globálissá válni, ugyanakkor a szegények és a gazdagok közötti jövedelemkülönbség valamikor húsz évvel korábban volt a legnagyobb. A kommunikációs csatornák globálissá válása a társadalmi szolidaritás fejlődésének is új lökést adott. A radikális antikapitalista csoportok mellett egyre aktívabb szerepet játszanak az ideológiailag heterogénebb közegből formálódó civil társadalmi mozgalmak is. Az ilyen mozgalmak közé tartozik az Occupy Mozgalom is, amelynek jövőjét nehéz lenne megjósolni, annál is inkább, mert a mozgalom céljai meghatározásában kevés konkrét követeléssel állt elő. Konkrét célok hiányában az emberek mozgósítására kisebb az esély. Általánosabb célok fenntartása mellett a mozgalom sokkal inkább válhat egyfajta olyan ernyőszervezetté a jövőben, amely minél több civil mozgalom és szervezet mozgósítását és összefogását végzi, különféle akciói alkalmával világszerte.
[1] http://www.democraciarealya.es/manifiesto-comun/manifesto-english/ Letöltés: 2012. 01. 10.
[2] http://www.adbusters.org/blogs/adbusters-blog/occupywallstreet.html/ Letöltés: 2012. 01. 10.
[3] http://en.wikipedia.org/wiki/15_October_2011_global_protests#cite_note-sfgate-6 Letöltés: 2012. 01. 10.
[4] http://www2.ucsc.edu/whorulesamerica/power/wealth.html Letöltés: 2012. 01. 10.
[5] http://www2.ucsc.edu/whorulesamerica/power/wealth.html Letöltés: 2012. 01. 10.
[6] http://www.inquisitr.com/156983/2011-guy-fawkes-day-celebrated-by-occupy-protesters/ Letöltés: 2012. 01. 10.
[7] http://www.guardian.co.uk/commentisfree/cifamerica/2012/jan/10/how-occupy-occupied-our-lexicon Letöltés: 2012. 01. 10.
[8] http://www.time.com/time/person-of-the-year/2011/ Letöltés: 2012. 01. 10.
[9] http://www.ctv.ca/CTVNews/Canada/20111221/police-dismantle-occupy-winnipeg-camp-111921/ Letöltés: 2012. 01. 10.
[10] A uk.reuters.com 2012. január 9-én megjelent cikkében, az Occupy Mozgalmat támogató, firedoglake.com oldalra hivatkozva közölte az adatot. Forrás: http://uk.reuters.com/article/2012/01/09/uk-usa-occupy-idUKTRE80808620120109 Letöltés: 2012. 01. 10.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése