Magyar Nekrológ - 2011

Minden év végén összeáll egy lista, amely azok nevét tartalmazza, akik abban az évben hagyták el az árnyékvilágot. A 2011-es magyar nekrológban is számos olyan ember nevével találkozunk, akik páratlan életpályáikkal gazdagították a magyar tudomány, kultúra, sport történetét.

Január 10-én életének 80. életévében hunyt el Hofer Miklós, Ybl- és Széchenyi-díjas építész. A szentmártonkátai származású építész, iskolaépülettel, tűzoltólaktanyával adományozta meg a falvat, ahova gyökerei és gyermekkora kötötte. Hofer által tervezett épület például, a Miskolc avasi kilátó és TV-torony, a szentendrei könyvtár és kulturális központ és a Barcsay múzeum. 1989-ben választották meg egykori iskolájának a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánjává. 1990-ben Pro Urbe díjjal jutalmazták. Hofer 2001-től professor emeritus volt. Az 1960-as évek elején, Goldfinger Ernő londoni stúdiójának munkatársaként részt vett az Elephant and Castle bevásárló központ tervezésében. Annak ellenére, hogy számos helyi lakos szerette volna megőrizni[1] az általa kedvelt, jellegzetes, piros homlokzatú bevásárlóközpontot, Európa legnagyobb városi rekonstrukciós projektjének áldozataként, a 2012-ben lebontásra kerülő épület sem élhette túl tervezőjét. Szerencsére maradt még elég épület hazánkban a Hofer Miklós építészetének mementojaként.

 

Hofer Miklós (1931-2011)

Forrás: http://meonline.hu/magyar-epitomuveszet-hirek/in-memoriam-hofer-miklos/

Szeptember 27-én, Makovecz Imre halálával, a magyar építészet elszenvedte egyik legnagyobb veszteségét. Az organikus építészet stílusteremtő alakját az általa tervezett ravatalozóban búcsúztatták a Farkasréti temetőben. A 75 éves korában elhunyt Makovecz olyat ért el munkásságával, ami csak a legnagyobbaknak sikerül az építészetben, vagyis stílust teremtett. Az építészetében természeti és népművészeti elemeket alkalmazó Makovecz innovatív módon alkalmazta a fát épületeinél. A jellegzetes formájú fából készült tetőszerkezetek, vagy a fákat formáló alátámasztások és számos más elem, a legkülönbözőbb épületeit is azonnal felismerhetővé teszi a laikusok számára is. Makovecz Imre a világ számára az 1990-es sevillai Világkiállítás magyar pavilonjának megtervezésével vált ismertté. Makovecz Imre építészi érdemeit Yb Miklós-díjjal (1969), Kossuth-díjjal (1990), a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség Díjával (1996), a L’Académy D Architecture arany medáljával (1997), Steindl Imre Díjjal (1999), Corvin lánccal (2001) és Prima Primissima Díjjal (2003) is elismerték[2]. A munkásságának első tíz évében főként éttermeket és csárdákat tervező Makovecz ezen épületei is valószínűleg ugyanúgy műemlék épületekké válnak majd a jövőben, mint a legnagyobb munkái közé tartozó piliscsabai Stephaneum, a makói Hagymaház, vagy a szigetvári Vigadó. Makovecz Imre szakrális építészetének Magyarország határain túl a Sepsiszentgyörgyi Ravatalozó és Kápolna, valamint a Csíkszeredai katolikus templom állítanak emléket. Utolsó munkái közé tartoznak például a vörösiszap áradat károsultjai számára készült lakóépületek, vagy a makói uszoda. A mélyen vallásos és politikailag is aktív Makovecz építészete nem pusztán egyedisége, és organikussága miatt lesz időtálló, hanem azért is, mert vízióit valósította meg legnagyobb munkáiban, melyeknél olyan vallásos és mondabeli elemekből építkezett, amelyek a magyar kultúra ősi gyökereiig nyúlnak vissza.

Makovecz Imre (1935-2011)

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20110927-kossuthdijas-epitesz.html

Endre Wolf, a budapesti születésű, kiváló hegedű szólista és zenepedagógus 2011. március 29-én, 97 éves korában halt meg. A gyermek Wolf 4 éves korában kezdett el hegedülni és hamarosan Hubay Jenő tanítványává vált. Miután zsidó származása miatt, a megszabott felsőoktatási kvóták miatt nem tudott mérnöki pályára menni, elfogadta a Goteborgi Szimfónikus Zenekar meghívását és 22 évesen elhagyta az országot. Tíz éven keresztül volt a goteborgi szimfonikusok tagja. 1954-től tíz éven keresztül az angliai Royal Manchester Collage of Music professzora volt. Wolf többek között a koppenhágai Dán Királyi Zeneakadémián, a stockholmi Királyi Zenei Főiskolán, és a Lundi Egyetemen is tanított[3].

Endre Wolf (1913-2011)

Forrás: http://www.sydsvenskan.se/familj/dodsfall/article1429774/Violinisten-Endre-Wolf-dod.html

A magyar kortárs zene nagy vesztesége volt a 71 éves Szabados György zeneszerző, jazz zongorista, június 10-én bekövetkezett halála. A Liszt Ferenc, Artisjus és Kossuth-díjjal is kitűntetett Szabados a magyar jazzélet egyik legnagyobb alakja, számos zenei album szerzője és társszerzője. Szóló karrierje mellett olyan híres zenészekkel is játszott együtt, mint anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Peter Kowald, Fran van Hove, Evan Parker, Ernst Ludvig Petrovsky, vagy Vlagyimir Taraszov. Zongoradarabjai és kamarazenei kompozíciói mellett, komponált táncoperára, vagy balett előadásra, készített kantátát Babits Mihály verseihez, de históriás éneket is 1956 emlékére.

 

Szabados György (1939-2011)

Forrás: http://www.mediawavefestival.hu/index.php?modul=menupontok&kod=5588

2011. május 29-én, 80 éves korában távozott az élők sorából, a harmadik Magyar Köztársaság második köztársasági elnöke, Mádl Ferenc. Mádl Ferenc az Antall-kormányban, 1990-től tárca nélküli, majd 1993 februárjától közoktatási miniszter is volt. Mádl 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Számos publikációja jelent meg, elsődlegesen a nemzetközi közösségi- és a magánjog témakörében. 1999-ben Széchényi-díjjal jutalmazták a jog területén végzett munkájáért. Köztársasági elnökként Mádl kerülte a konfliktust. Támogatta a külföldi magyarok, magyar állampolgárságról döntő népszavazáskor, az állampolgárság megadását és igennel-való szavazásra buzdította az embereket. Egyik legfontosabb törekvése akkor még nem ért célt, 2011-ben azonban még megélhette, hogy végül megvalósult a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügye.

Mádl Ferenc (1931-2011)

Forrás: http://kingaranarth.blog.hu/2011/05/29/i_m_madl_ferenc_1931_2011

Május 31-én hunyt el H. Bóna Márta meteorológus. H. Bóna Márta 43 éven keresztül volt az Országos Meteorológiai szolgálat munkatársa. A hetvenes évek elejétől tájékoztatta a televízió és a rádió közönségét a várható időjárásról. A Magyar Meteorológiai Társaság választmányának tagja, amelynek Légkör című folyóiratában rendszeresen meg is jelentek cikkei.

H. Bóna Márta (1944-2011)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/H._B%C3%B3na_M%C3%A1rta

November 4-én végül győzedelmeskedett a halálos kór az ország másik legkedveltebb meteorológusa, Vissy Károly felett is. A miskolci születésű Vissy Károly György 1957-ben szerzett diplomát az ELTE TTK, meteorológus szakán. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársaként első hét évét a repülés-meteorológia területén töltötte. 1971-ben egy csak nem fél éves szovjet Antarktisz-expedíción vett részt. 1975-78-ig az általános repülés-meteorológiai osztály vezetője volt. A Központi Előrejelző Intézet főosztály vezetője volt 1985-ig, majd 1989-ig mint az intézet igazgató-helyettese, azt követően 1992-ig pedig mint igazgatója dolgozott. 1973 és 1999 között az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének magyarországi képviselője is volt. 1999 és 2005 között Vissy Károly volt az OMSZ-elnökének szakmai főtanácsadója. Sokan az egyik legmegbízhatóbb TV-s meteorológusnak tartották.

Vissy Károly (1935-2011)

Forrás: http://majti.blog.hu/2011/11/08/elhunyt_vissy_karoly_1

Az 1908 utolsó napján született Kende Rezső, volt magyar válogatott tornászt 102 évesen érte a halál. Kende a legidősebb élő magyar olimpikonként, 102 évesen tért örök nyugovóra. Kende az 1928-as Amszterdami Olimpián képviselte a magyar színeket. A magyar tornász válogatott az 1928-as olimpián csapatban a tízedik helyet érte el. Az 1930-as luxemburgi világbajnokságot követően, tanulmányai és munkája miatt visszavonult az élsporttól. 1940-től 2000-ig versenybíróként is dolgozott.

Kende Rezső (1908-2011)

Forrás: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/59666

Talán a magyar futball szenvedte el legnagyobb veszteségeit a 2011-es évben. Július 16-án Bicskei Bertalan volt szövetségi kapitánytól kellett búcsút vennie a magyar labdarúgásnak. 1965-től 1974-ig, Bicskei volt a Budapest Honvéd kapusa, majd az MTK-ban védett két éven keresztül. Egyszeres magyar válogatott kapus volt. 1989-ben, majd 1998-tól 2001-ig volt a magyar labdarugó válogatott szövetségi kapitánya és ez idő alatt 24 tétmérkőzésen ült a magyar válogatott kispadján.

Bicskei Bertalan (1944-2011)

Forrás: http://www.delmagyar.hu/sport/elhunyt_bicskei_bertalan/2230695/

Október utolsó napján, életének hetvenedik évében érte a halál Albert Flóriánt, a „császárt”. Albert Flórián, 75-szörös magyar válogatott mérkőzésén 31 gólt szerzett. Ifi pályafutását is beleértve 22 éven át volt a Ferencvárosi TC játékosa. A Fradi felnőtt játékosaként 351 meccsen vonult ki a pályára. Albert Flóriánnak a magyar válogatottal az 1960-as Római Olimpián, illetve az 1964-es Európa-bajnokságon is sikerült bronzérmet szereznie. Albert Flórián 1967-ben, a legjobb európai labdarugóként nyert Aranylabdát. 1974-ben az FTC örökös bajnokává választották, 1984-ben pedig aranydiplomával ajándékozta meg csapata. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották, 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével jutalmazták.

 

Albert Flórián (1941-2011)

Forrás: http://kanadaihirlap.com/2011/10/31/meghalt-albert-florian/

2011. november 25-én 70 éves korában hunyt el Menczel Iván, hétszeres magyar válogatott labdarúgó. Menczel az 1968-as mexikói olimpián győztes magyar futball válogatott tagjaként három góllal járult hozzá ahhoz, hogy a magyar focisták a legfényesebb érmet hozhassák el a játékokról. Menczel 1968-tól, a Salgótarján és a Tatabánya után a Vasas játékosaként folytatta profi labdarugói pályafutását, ahonnan nyolc évvel és két bajnoki bronzéremmel (1968, 1970-71) később vonult vissza.

Menczel Iván (1941-2011)

Forrás: http://www.balasrobert.eoldal.hu/cikkek/sportolok/menczel-ivan---halalfelelem-a-fekete-gyongyszem-miatt.html

2011. október 7-én 85 éves korában távozott az élők sorából Andrew Laszlo, pápai születésű operatőr. László András egyedüliként élte túl a holokausztot családjából. 1947-ben, 21 évesen hagyta el hazáját és telepedett le az Egyesült Államokban, ahol fotográfusként kezdett el dolgozni. 1950-ben haditudósítóként vett részt a koreai háborúban. Összesen több tucat TV-filmet, sorozatot és mozi filmet fényképezett. Leghíresebb munkái közé tartoznak a The Warriors (1979), a Shogun (1980), vagy a Rambo (1982)[4].

Andrew Laszlo (1926-2011)

Forrás: http://www.americanhungarianfederation.org/news_andrew_laszlo_banjin.htm

Két héttel Andrew Laszlo halála után, szintén 85 éves korában hunyt el Herskó János Kossuth-díjas filmrendező és filmpedagógus. Herskó 1970-ben családjával együtt Svédországba emigrált. Híresebb filmjei közé tartozik a Két emelet boldogság (1960) (melyben Garas Dezső játszotta az egyik főszerepet), a Szevasz, Vera! (1967) vagy a Bors című tévésorozat (1968). Svédországban nem rendezett filmeket, de számos filmben vállalt szerepet, többek között az Ingmar Bergman rendezte Varázsfuvolában (1975), vagy Lars von Trier, A bűn lélektana (1984), és Európa (1991) című filmjeiben. Utolsó alkalommal, feleségével, Annával együtt szerepeltek David Steinberger, The Jam (2006) című rövidfilmjében.

Herskó János (1926-2011)

Forrás: http://hirszerzo.hu/hirek/2011/10/13/20111013_hersko_janos_filmrendezo_halala

A magyar történész szakma is súlyos veszteséget szenvedett 2011-ben. November 6-án, 77 éves korában hunyt el Alföldy Géza, ókortörténész, aki az ókori Róma kivételes képességű epigráfusa is volt. A Heidelbergi Egyetem professzor emeritusát az athéni Akropolison érte a halál, miután azért érkezett Görögországba, hogy a korfui egyetem, a pécsi, a budapesti, a barcelonai, a lyoni, és a bolognai intézmények (többek között) sorához csatlakozva szintén díszdoktorává avassa. Alföldy Géza az ókori római társadalom egyik legkiválóbb ismerője volt. Régészként számtalan római kori felirat feltárása, „megfejtése” fűződik a nevéhez, amelyek közül egyik leghíresebb talán a segoviai vízvezeték feliratának a rekonstrukciója. Alföldy Géza rendszeresen járt Magyarországra vendégelőadóként, így a magyar diákok is részesülhettek abban a szerencsében, hogy részt vegyenek a kivételes képességű régész-történész előadásain.

Alföldy Géza (1935-2011)

Forrás: http://www.urv.cat/honoris_causa/en_alfoldy.html

2011 Szentestéjén önkezével vetett véget 64 éve tartó életének Mary Zsuzsi énekesnő. Mary Zsuzsi 1968-ban, Mama című dalával megnyerte a III. Táncdalfesztivált. Dobos Attila dalszövegíróhoz ment feleségül. Egy évvel később azonban már új férjével Klapka Györggyel együtt elhagyta az országot, ahova csak a rendszerváltást követően tért vissza. Hazatérését követően Mary Zsuzsinak három szólóalbuma jelent meg.

Mary Zsuzsi (1947-2011)

Forrás: http://celeb.portal.hu/

A 2011-es év utolsó híres halottja Garas Dezső színész volt. Garas Dezső Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész volt, akit 1988-ban Kossuth-díjjal is kitűntettek. 2000-ben a Nemzet színészévé választották, négy évvel később pedig Prima Primissima díjjal jutalmazták. Színészként több mint száz bemutatón játszott, de tizenhét alkalommal rendezett is. Összesen mintegy 6 tucat mozifilmben és két tucatnál is több TV filmben láthatta őt a közönség a színház falain kívül. Leghíresebb mozifilm szerepei a Két félidő a pokolban (1961), a Hahó, Öcsi (1971), a Régi idők focija (1973), a Ripacsok (1981) vagy a Szamárköhögés (1986) című filmekben voltak. Filmrendezőként egyetlen munkája a Legényanya című (1989) kitűnő politikai szatíra volt. Garas Dezső 56 éves színészi pályafutása során, a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a budapesti Katona József Színház és a Vígszínház társulatának is tagja volt. Utolsó fellépése 2011. december 20-án volt, a Nemzeti Színház, Jó estét nyár, jó estét szerelem című darabjában.

Garas Dezső (1934-2011)

Forrás: http://www.parameter.sk/rovat/kultura/2012/01/01/elhunyt-garas-dezso-eletem-egy-resze-elveszett-halalaval-maar-gyula

               A leghíresebb halottakat felsorolva valahogy így fest a 2011-es év nekrológja. A most eltávozott híres művészek, sportolók, tudósok életútja sok helyen összekapcsolódik. Mindegyikük munkájának érdemei túlélték őket és gazdagították a magyar kultúrát. Köszönet illeti őket ezért.

---

[1] http://web.archive.org/web/20080120085650/http://www.geocities.com/londondestruction/elephant.html Letöltés: 2011. 12. 27.

[2] http://www.makovecz.hu/biography.html Letöltés: 2011. 12. 27.

[3] http://www.guardian.co.uk/music/2011/may/12/endre-wolf-obituary Letöltés: 2011. 12. 28.

[4] http://hungarian.imdb.com/name/nm0489970/bio Letöltés: 2012. 01. 01.