2012. január 22-én népszavazást tartottak Horvátországban az Európai Unióhoz történő csatlakozásról. A választásra jogosultak 44 százalékának részvétele mellett, 66 százalékuk szavazott a csatlakozásra. Az eredményes népszavazással a horvát parlament felhatalmazást kapott a csatlakozási szerződés ratifikálására.
Horvátország 2003-ban jelentkezett uniós tagságra, amelyet az Európai Tanács hivatalosan 2004 közepén ismert el. Horvátország 2009. április elsején az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének teljes jogú tagjává vált. Várhatóan a 2011. június 30-án lezárult horvát EU-csatlakozási tárgyalások második évfordulóján válhat Horvátország hivatalosan is a Közösségek tagjává, mivel a 27 tagállam parlamentjeinek a horvát csatlakozást elismerő döntéseinek meghozatala közel másfél évet vesz igénybe. Addig is lesz azonban elég tennivalója az SPD-kormánynak. A 2011. évben, 14 529 dollárra becsült fejenkénti, nominális bruttó nemzeti össztermékkel[1] a horvát lakosok a 23. helyen álltak az unió tagállamai közt. 2010-ben, a GDP fejenkénti megoszlásának tekintetében a horvátok az európai uniós átlag 61 százalékát érték el[2]. Horvátország csatlakozásával az unió területe 56 594 km2-rel és 4 millió 290 ezer lakossal bővül, így a 28 tagúvá váló európai konföderáció 4 381 376 km2-es területűre nőhet. A 3 millió 840 ezer lakosú Bosznia-Hercegovina lakosságának római katolikus részét a népesség 14 százalékát kitevő horvát nemzetiségűek adják. A boszniai horvát kisebbség szavazati joggal rendelkezik a Horvát Köztársaságban is.
A korrupció elleni küzdelem és a háborús szerb menekültek kárpótlása az a két terület, ahol a horvát kormányzatnak minél előbb eredményeket kell felmutatnia, annak érdekében, hogy eloszlassa az uniós tagállamok kételyeit. Horvátország a Transparency International 2010-es, az országok korrupció általi fenyegetettséget mutató adatsorán[3] a 62. helyet foglalta el. Bár a korrupció területén, az EU tagállamai közül, a horvátoknál rosszabb helyzetben vannak az olaszok, a románok, a bolgárok és a görögök is, a helyzeten javítani kell. Mivel a csatlakozást követően az ország jogosulttá válik a Strukturális Alapokból folyósítandó támogatásokra, a korrupció elleni küzdelemre fokozott figyelmet kell fordítania a horvát kormánynak az elkövetkező években. A másik nemzeti ügy, aminek megoldását biztosítani kell, az a Horvátországba visszatelepülni kívánó szerbek ingatlanainak visszaszolgáltatása. A Szociális Jogok Európai Bizottsága, 2010. június 22-én kelt határozatában[4], a COHRE (Centre on Housing Rights and Evictions) megállapításait tekintetbe véve marasztalta el Horvátországot az elhagyott ingatlanaikba visszatérni szándékozó szerb népesség rehabilitálása ügyében. A nyolc év után ismét hatalomra jutó Szociáldemokrata Párt, egy hónappal ezelőtt hivatalba lépett, Zoran Milanović miniszterelnök vezette kormányzatának tehát évtizedek óta tartó problémákra kell megoldást találnia országa Európai Uniós tagságának zavartalanná tétele érdekében.
Kétharmados igen.
Kép forrása: http://www.index.hr/vijesti/clanak/hrvatska-je-odlucila-6626-posto-za-europsku-uniju/595093.aspx
2012. január 22-én a horvát választók kétharmada támogatta az Európai Unióhoz való csatlakozást, ami a előrejelzések alapján vártnál nagyobb támogatottságról árulkodik. Az egyesült Európa szellemisége tehát úgy tűnik, hogy a szövetséget sújtó válság ellenére is töretlen, legalábbis a horvátok körében. Az EU-s pénzügyi támogatásoktól sokat remélnek a horvátok, az infrastruktúra és a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban. Kívánjuk nekik, hogy a lehető legjobban sikerüljön élniük ezzel a lehetőséggel.
[1] http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2011/02/weodata/index.aspx Letöltés: 2012. 01. 22.
[2] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-13122011-BP/EN/2-13122011-BP-EN.PDF Letöltés: 2012. 01. 22.
[3] http://www.transparency.org/policy_research/surveys_indices/cpi/2010/results Letöltés: 2012. 01. 22.
[4] http://www.coe.int/t/dghl/monitoring/socialcharter/Complaints/CC52Merits_en.pdf Letöltés: 2012. 01. 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése